Trianoni emlékhely épült a Nógrád megyei Bér községben, szomszédságában pedig a magyarok parkja. Utóbbinak még nincs pontos neve, előbbi pedig a magyarok zarándokhelye lehet a megvalósító, Maczó László elképzelései szerint. Korábban három cikluson át volt a falu polgármestere, az Andezit hotel vezetőjeként pedig a magyarság múltját idézi meg. A mostani fejlesztéseket megelőzően megnyitotta a szálloda területén a Magyarok házát, ahol nagyjainkhoz kapcsolódóan olyan dokumentumokat láthatunk, amelyeket múzeumok, levéltárak is megirigyelhetnek. Külön teremben olvashatók a Magyar gondolatok, de Bérre került például Gáll István író több mint hatezer darabos könyvtára is, köztük Márai Sándor vagy Szabó Magda által dedikált kötetek. Maczó László azt mondja, hogy "itt minden a magyarságról szól".

A béri terület kincsesbánya a látogatónak. Az időtöltésnek csak kis része az az egy óra, amely alatt be lehet járni a Magyarok házát az ismertetőket hallgatva. Ott jártunkkor két szobrász dolgozott a Turul szobron, amely a magyarok parkjába kerül majd. Az épületben Liszt Ferenc és Kossuth Lajos levelei, az új parkban életnagyságúnál nagyobb szobrok Attilától Horthy Miklósig, és miközben egyik ámulatból a másikba esünk, tevék sétálnak keresztül a parkon. Mert a szállodához állatkert is tartozik.

Béren, Virágospusztán vagyunk. A terület elején tábla jelzi, hogy a Magyarok útjára értünk, majd még két tábla mellett megyünk el: "Felfelé a magyar úton" és "Áldás a magyarra!". Így érkezünk meg a parkba, ahol két méter magas, égerfából faragott szobrok sorakoznak egymás mellett.

- Történelmi nagyjaink, tizenöten - magyarázza Maczó László. - Biztosan mások is helyet kaphatnának itt, de még senki nem kritizálta, hogy miért pont ezt a tizenötöt választottuk.

Ők pedig: Attila, Álmos, Árpád, Géza, Szent István, Szent László, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Batthány Lajos, Petőfi Sándor és Horthy Miklós. Kossuth Lajos már évekkel ezelőtt elkészült 2,7 méter magas szobra szintén a hotel területén áll, a Magyarok házánál. A talapzat gránittáblájába azt vésették: Kossuth Lajos, a kormányzó - Leborulok a nemzet nagysága előtt.

- Amikor csoporttal a Kossuth-szoborhoz érünk, akinek sapka vagy kalap van a fején, mindenki leveszi - mondja vendéglátónk.

Tevék a kontyolt palóc kapu alatt

Mint megtudjuk, a 15 szobrot június 4-én kezdték faragni egy kéthetes képzőművészeti táborban. Tizenkét szobrász dolgozott ott Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és az anyaországból.

A szoborsor folytatásaként áll a Szent Korona színpad, a mögötte álló négy hársfa lombozata pedig a Nagy Magyarország kontúrjait jeleníti meg. A 12-szer 15 méteres színpad közelébe, az erdő elé tervezik felállítani a Turul szobrot. Az 55 mázsás követ a romhányi kőbányából hozatták hozzá. A szobron a püspökhatvani Koltai László és az erdélyi, székelyudvarhelyi Demeter István dolgozik.

A park egy völgyben húzódik, a közelben álló dombon alakították ki a Trianon emlékhelyet. Tetején áll kőrisfából egy 18 méter magas kettős kereszt, alatta a Mátrát, a Tátrát és a Fátrát jelképező hármas halom. Az éjszakára kivilágított kereszt mellett három zászlót lenget a szél, kettő fekete, egy nemzeti színű, a zászlók mellett fekete gránittáblába vésették: Nagy Magyarország - Fohász az Istenhez és izenet minden magyarnak.

- Az a célunk, hogy ez a hely a magyar érzelmű emberek zarándokhelye legyen - húzza alá Maczó László, aki tele van további tervekkel, ezek között van a hét vezér és a vérszerződés szoborba öntése és a Nagy Magyarország kőbe faragása is.

Beszélgetésünk közben lovak bukkannak fel a szobrok mögül, és sétálnak át a parkon, fel a dombra. Kisvártatva pedig két teve közeledik - anya és lánya -, hogy némi legelészés után átballagjanak a helybéli Kmetty Mihály által tervezett, négy méter magas kontyolt palóc kapun. Őshonos és egzotikus állatokat is tartanak Béren, lovat, tevét, szarvast, emut, szamarat, bárányt, rackát.

- Az egész úgy kezdődött, hogy 11 esztendeje megvásárolta a családom ezt a helyet - eleveníti fel Maczó László. - A hotelt Andezitnak neveztük el, mert 30 millió évvel ezelőtt tűzhányó működött a térségben, az andezit lávafolyás Bér nevezetessége. A vétel idején minden szocreál stílusú volt, nekikezdtünk az átalakításnak, a berendezésnek, és ez szenvedéllyé vált. A vásárláskor nem hagytam ott relikviákat, műkincseket. A gyűjtés nyilván eggyel kezdődött, ez volt a második világháborús emléklap. Nálunk itt magyar és keresztény értékrend van nemzeti öntudattal, a szállodánkban minden a magyarságról szól. A gyűjtemény több mint ezer helyről származik, a Kárpát-medence területéről vásároltuk.

Nyolchektáros őspark

Amikor a vendégek a bálterembe lépnek, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország hangjait hallják meg először. Megnézhetik a kastélymúzeumot korhű bútorokkal. A főépületben van a Magyar hazaszeretet terme, benne a magyar vértanúk, Kossuth, Petőfi és a szabadságharc, Rákóczi fala, az asztalon pedig könyvgyűjtemény. Innen nyílik a kápolna két helyisége. A kápolnában több mint 600 imakönyv, énekeskönyv, biblia található.

A kápolna egyik része zsidó, másik evangélikus, református, a harmadik katolikus, a negyedik minden vallásé. A kápolnából lehet átjutni a tízezer kötetes könyvtár-olvasóterembe.

Maczó László kétórás bemutatón az egész épületegyüttest megismerteti a látogatókkal, ennek része a Szabad Európa Rádiómúzeumban tett látogatás is. A múzeumban, ahol több mint ezer darab régi rádiót gyűjtöttek össze, először a Szabad Európa rádió szlogenje szólal meg a keleti blokk nyelvein, majd Cseke László beszél a rádió működéséről, és arról is, hogy a San Franciscó-i villamosok azzal a felirattal közlekedtek, hogy a "vasfüggöny átengedi a hangot".

A mai szálloda egykori legnagyobb tulajdonosa Lázár Andor, a Gömbös- és a Darányi-kormány 1932-1938 közötti igazságügy-minisztere volt. Áprilisban 14 leszármazott járt Béren.

Az Andezit hotel a falutól másfél kilométerre működik egy nyolc hektáros ősparkban, patinás épületekkel. Ezek egyike a négy éve megnyitott Magyarok háza, homlokzatán 1896-os koronás címerrel. Amit először meglát az érkező, az a magyar államcímer története és Magyarország ezeréves történelme. További tablókon láthatók az uralkodók, a magyar történet áttekintése a honfoglalástól, és alkotmányos küzdelmünkben a nemzet vezérei.

A földszinten három helyiség Kossuth, Batthyány, Szécsényi, Petőfi, Deák és Bem tábornok szobája, neobarokk berendezési tárgyakkal.

Ott vannak a falakon olajnyomatokon Kossuth családtagjai, Kossuth imája, búcsúja a hazától, halálakor megjelent Vasárnapi Újság eredeti, 1894. március 25-i kiadványai, Kossuth temetése. Mindezekhez ismertetőket is fűz Maczó László. - Amikor Kossuth meghalt Turinban (Torinóban), Ferenc József császár napokig hezitált, hogy beleegyezzen holttestének hazahozatalába. Olaszországból Magyarországra vasúton hozták, minden vasútállomáson gyászlobogók voltak, minden vasutas tisztelgett. Ausztriában a szerelvény csak az éjszaka leple alatt közlekedhetett császári parancsra. Befutott a szerelvény a Nyugati pályaudvarra, ahol több mint 400 ezer ember várta Kossuth holttestét. Elindult a gyászmenet a Nemzeti Múzeumhoz. A menet eleje már a Nemzeti Múzeumnál volt, a menet vége még mindig a Nyugati pályaudvarnál. Az akkori honvédelem megtiltotta valamennyi katonájának, a közigazgatás valamennyi tisztségviselőjének, hogy elmenjenek Kossuth temetésére. Az egyetemistákat is korlátozták, de így is több mint 400 ezren kísérték utolsó útjára - idézi fel saját szavaival az akkori eseményeket.

Kottagyűjtemény karácsonyi dalokból

A relikviák között látunk - forgalomba nem hozott - Kossuth-bankókat és ezüstpénzeket, Kossuthnak Braunweister János szegedi órásmesterhez írt köszönőlevelét. Elsárgult papírokon gróf Széchenyi István emlékkönyve, Széchenyi gazdaságpolitikai tételei, és a Széchenyi utolsó évei Döblingenben című munka.

Petőfi terében őriz Maczó László egy Szlovákiában talált, faragott Petőfi-tálat, de ott van a gyűjteményben többek között az eredeti Nemzeti dal, vagy egy 1848. augusztus 9-i Közlöny is.

A Magyarság házában olyan dokumentumokat nézhetünk meg, mint Liszt Ferenc levele, a Gömbös-kormány 1932-es munkaterve, a Kincses kalendárium I. évfolyama 1897-ből, de van egy példány a Szabadság mint a nép zászlója című, 48-as párti heti közlönyből is, dátuma: "1872 october 5 szombat".

Egy 16-szor 6 méteres terem ad helyet a Magyar gondolatoknak, itt tartják az istentiszteleteket is. Itt látható beüvegezve, bekeretezve az ősmagyar, a régi és a jelenlegi magyar himnusz, az ősi és a mostani székely, valamint a csángó himnusz, Pál apostoltól A szeretet himnusza és Vida Margittól A szeretetküldés himnusza. A számtalan magyar gondolat között olvashatók Csokonay Vitéz Mihály, Kosztolányi Dezső, Arany János, Madách Imre, Tamási Áron, Reményik Sándor, Ady Endre, József Attila, Wass Albert vagy Vörösmarty Mihály sorai.

A Magyarok háza nagyterméből nyílik a térképszoba, az egyik falon Nagy Magyarországé. Felkerült a falakra Magyarország borászati és néprajzi térképe, ott van Magyarország és Európa a második bécsi döntéskor, a történelmi Nógrád vármegye.

Lassan elveszünk a gyűjteményben, már azt sem tudjuk, mit nézzünk, és meg sem lepődünk azon, hogy Maczó László 1902 és 1950 közötti kottagyűjteménnyel is rendelkezik karácsonyi dalokból. De - mint egy újabb ajtón belépve megtudjuk - megvásárolta az 1982-ben elhunyt Gáll István író - többek közt a megfilmesített Ménesgazda szerzője - több mint 6 ezer darabos könyvtárát is. A kötetek közül 200 dedikált, bennük van Márai Sándor vagy Szabó Magda bejegyzése is.

Mire a séta végére érünk, és lerogyunk az első padra, Maczó Lászlónak már más dolga akad. Csoport érkezett a szállodába, és hamarosan ugyanilyen lelkesen kezdi meg a látnivalók bemutatását.

Vendéglátónk egyébként 56 éves, és - mikor máskor - augusztus 20-án született.

(forrás: MTI)