Egyre többen vagyunk, akik úgy látjuk, hogy nagyon elszomorító képet mutat Magyarország. Minden, ami rossz a nyugat-európai országokban, itt fellelhető, de semmilyen nyomát nem találjuk annak, ami ott még jó.

Minden család életében jelentős dátum szeptember 1-je, a nyáron megszokott könnyebb életvitelnek vége, a délutánok és esték nem pihenést, hanem munkát, a gyerekkel együtt tanulást hoznak sok szülő számára. Egy olyan országban, ahol a lakosság harmada valódi szegénységben él, ahol a még úgy ahogy magát tartani próbáló középosztály sem tud tartalékolni és a folyamatos lecsúszás lejtőjére kerül, a meghatottságon és örömön túl gyakran alig elviselhető anyagi megpróbáltatást jelent az iskolaév kezdete. 

Tele van vele a sajtó, vitatkoznak róla az országházban, mégse jutunk el odáig, hogy ne millió, méregdrága tankönyvcsomag legyen, hanem valamiféle egyszerűsített, olcsóbb megoldás találtassék. Azért nem jutunk el idáig, mert a tankönyvkiadás is maffia Magyarországon, amelyben persze benne van a mindenkori kormány is, hisz a méreg drága könyvek után fizet a tankönyvforgalmazó cégeknek.

Egy átlagos, kisiskolás tankönyvcsomag ára 33.000 Ft. Ha ebből elvesszük a tankönyvforgalmazó 40-50%-os hasznát, akkor alapjáraton 16.500 Ft lenne a tankönyv. Ez azonban hatalmas összeg, ha arra gondolunk, hogy milyen mennyiségben nyomják a különböző tankönyveket, s ezzel egyenes arányban a nyomdai járulékos költségek elenyészővé csökkennek. Ha nem minden tankönyv színes, fóliázott borítójú lenne, hanem egyszerű fekete-fehér, ismét csökkenne az ár, csaknem felével. Így 8250.- Ft-nál tartanánk, amennyiben az eredeti maffiaárból indulunk ki. De nem így van, még akkor sem, ha az állam „odafigyel”, hiszen a politikusok között is ott lehet az érdekelt. Akik ingyen kapják a könyveket rászorultsági alapon, azok helyett az állam fizeti e mértéktelen és indokolhatatlan árat. Tehát valakinek a valakije nyomja, forgalmazza, és ad vissza a haszonból, szerintünk nem keveset…

Maradjunk azonban a 33 000 Ft-os csomagárnál, amely számos családnak idén majd a duplájába került Győrben. Történt ugyanis, hogy az évnyitó ünnepségekre siető családok nem találtak megfelelő parkolóhelyet a belvárosban, mert a megszokott, több mint ötszáz férőhelyes, Móricz rakparti ingyenes parkoló helyén út épül. Adódott a hétköznap is használatos megoldás, a parkolás a Dózsa rakparton és az Ady utcában. Mivel ez szeptember 1-jéig senkit nem zavart, az ünnepi hangulatba öltözött lelkű emberek nem keresték a bokrokban bújó közeget, aki az összes autót kivétel nélkül feljelentette.

A harmincezres csekkek már meg is érkeztek a károsultak címére, 63 000 Ft-ra emelve a tanévkezdési költségeket. Szemtanúként döbbenten láttuk, amint a kasszírozásra kirendelt szolgálók és védők kajánul, pimaszul kinevették a tanácstalanságukban és dühükben egymáshoz fordulókat. Ilyenkor a rendszert szokás szidni, nem minden alap nélkül.

Az Arrabona Városvédő Egyesület kérelmezi, hogy az idei szégyenteljes szeptember 1-jei akciót azzal tegye jóvá a Győri Rendőrkapitányság, hogy a kárvallottakat amnesztiában részesíti, és nem követeli a tankönyvcsomag árával azonos mértékű büntetések befizetését, a már befizetett összegeket pedig vissza utalja. A megbüntetett családok pedig úgy állhatnak legjobban az Iskolák Napja ügye mellé, hogy a most kiküldött büntetéseiket az amnesztiát követően gyermekeik iskolájának adják.

Bízunk abban, hogy példánkat, az Iskolák Napjának alapítását az ország más települései is követik majd.

(forrás: arrabona-varosvedo.hu)