Különböző színnel fluoreszkáló baktériumok hordozzák a rejtett információt egy újonnan kidolgozott titkosítási eljárásban.

A SPAM-nak (Steganography by Printed Arrays of Microbes, azaz mikrobák nyomtatott elrendezésével megvalósított titkosírás) nevezett eljárást David Walt, a Tufts Egyetem kémikusa fejlesztette ki munkatársaival. Az eredményeket az Amerikai Tudományos Akadémia (PNAS) legújabb számában tették közzé.

A módszerhez olyan Escherichia coli törzseket használnak, amelyek genetikai módosítás hatására fluoreszcens fehérjéket termelnek. E fehérjék ultraibolya fénnyel megvilágítva hét szín valamelyikében világítanak. Az üzenetek egy-egy karakterét két szín kódolja, így összesen 49 kombináció lehetséges, amely elegendő az ábécé betűinek, a számoknak és még néhány szimbólumnak a kódolásához.

Az üzeneteket agar lemezeken (baktériumtenyésztéshez használt felület) növesztik, azután vékony filmre viszik át, amelyet postán el lehet küldeni a címzettnek. A film hétköznapi körülmények között üresnek tűnik, de a címzett előhívhatja az üzenetet, ha a baktériumokat tartalmazó filmet megfelelő táptalajra helyezi.

A baktériumoknál nemcsak azt lehet meghatározni, milyen színekben fluoreszkáljanak, hanem genetikai módosítással azt is, hogy milyen táptalajon növekedjenek, így a táptalaj szolgálhat titkos kulcsként. Például, ha a baktériumokat úgy módosítják, hogy bizonyos antibiotikumokra ellenállók legyenek, akkor csak a megfelelő vegyülettel kezelve tűnik elő az üzenet, minden egyéb esetben értelmetlen vagy esetleg figyelmeztető üzenet jelenik meg, hogy rossz a kulcs. Walt szerint a genetikai tulajdonságokat kombinálva több ezer lehetséges kulcsot lehet előállítani, és olyan baktériumokat is, amelyek bizonyos idő elteltével elvesztik fluoreszkáló képességüket, így önmegsemmisítő üzeneteket is létre lehet hozni.

(forrás: origo.hu)