Történelmi győzelmet aratott a francia baloldal vasárnap, alig hét hónappal az elnökválasztás előtt a szenátusi választásokon, amelyeken a parlamenti felsőház tagjainak felét választották újra; az V. köztársaság történetében először kerültek többségbe a szocialisták a szenátusban.

"A baloldalnak sikerült a váltás" a szenátusban - jelentette be Jean-Pierre Bel, a szocialisták felsőházi csoportjának vezetője, aki feltehetően Gérard Larcher utódja lesz a szenátus elnöki székében. A konzervatív politikus elismerte a kormánypárt vereségét.

"Bizalmi válság tapasztalható az állampolgárok és az intézmények között. Érzékeltem és meghallottam ezt az üzenetet" - fogalmazott a szenátusi elnök, aki azt is jelezte: az eredménytől függetlenül a jövő szombati szenátusi elnökválasztáson ismét jelölteti magát.

Az első eredmények szerint a baloldalnak sikerült megszereznie azt a 23 helyet, amelyre az abszolút többséghez volt szüksége a felsőházban - közölték szocialista politikusok. 

Miután Valérie Pécresse kormányszóvivő sajnálatát fejezte ki az eredmény miatt, Francois Fillon kormányfő jelezte: tudomásul veszi az ellenzék előretörését a szenátusi választásokon, amelyeket szerinte a kormányzó párt megosztottsága jellemzett. "Az igazság pillanata jövő tavasszal jön el. A csata ma este elkezdődött" - olvasható a miniszterelnöki közleményben. 

A végleges eredményre még feltehetően órákig, de lehet, hogy napokig is várni kell. Az új szenátorok október 1-jén foglalhatják el helyüket a felsőházban. 

A 348 tagú szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely a mintegy 150 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük vasárnap 72 ezren vonultak az urnákhoz, hogy 170 szenátort válasszanak újra, hat évre. Miután a 2007-es elnökválasztás óta a baloldal minden helyi választást megnyert, várható volt, hogy a helyi képviseletek a szenátusban is a szocialistákat juttatják többséghez.

A szenátusi többség megváltozásának elsősorban pszichológiai hatása lehet hét hónappal az elnökválasztás előtt. Az alkotmány értelmében a nemzetgyűlés mondja ki az utolsó szót a törvényjavaslatokról, így a felsőház gátolhatja, de nem akadályozhatja meg a Nicolas Sarkozy elnök kormánya által benyújtott törvények elfogadását. Elemzők szerint a baloldal azonban mostantól kezdve a viták során a korábbiaknál erősebben hallathatja hangját, valamint népszerűsítheti a médiában ellenjavaslatait és elnökválasztási programját.

A helyzet érdekessége, hogy a szenátus elnöke a második ember a hivatali rangsorban az államfő után, és a helyébe lép, amennyiben az előbbit valami  akadályozza hivatala ellátásában. Az új, feltehetően baloldali szenátusi elnök a protokollrendnek megfelelően minden jelentős rendezvényen ott lesz Sarkozy oldalán.

(forrás: MTI)