Ezernél is kevesebb devizaadós kötött szerződést a kormány által augusztusban indított árfolyamrögzítésre, több bankban legfeljebb napi 1-2 érdeklődővel találkoznak. A kudarc okát abban látják a bankok, hogy a kormány menet közben bevezette a végtörlesztést, újabb mentőcsomagot lebegtet, az adósok pedig belátták, hogy "hülyék lennének" még jobban eladósodni.

"Az árfolyamgát igénybevételére október elejéig 1750 ügyfél jelezte szándékát, és több mint 800-an már szerződést is kötöttek" - nyilatkozta csütörtökön a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) fogyasztóvédelmi alelnöke. Balogh László nem minősítette az otthonvédelmi program augusztusban és szeptemberben intenzív kormányzati reklámkampánnyal is népszerűsített sikerességét, de a számok magukért beszélnek. A két hónapja nyitva álló lehetőség a közel 1 milliós teljes érintett ügyfélkörnek - vagyis annak a 945 ezer embernek, akinek devizaalapú jelzáloghitele van - több mint 99,9 százalékát eddig teljesen hidegen hagyta. Azt persze nem lehet kizárni, hogy az ügyfelek egy része közvetlenül a határidő előtt, december második felében kap észbe és kezdi el az ügyintézést, de a rögzítést választók száma a banki várakozások szerint így is elmarad majd a korábbi becslésektől.

Az árfolyamrögzítésről szóló törvényt június 20-án szavazta meg a parlament, és augusztus 12-én lépett életbe. Ennek révén a devizaalapú lakáshitelesek bő három éven keresztül egy mesterséges árfolyamon törleszthetik kölcsönüket. Az aktuális piaci árfolyamtól teljesen független 180 forintos frank-, 250 forintos euró, és 2 forintos japán jen árfolyam rögzítésével az Orbán-kormány azoknak kívánt segíteni, akik eddig szerződés szerint vagy legfeljebb kis késedelemmel fizették törlesztőrészleteiket, de az árfolyam jelentős gyengülése veszélybe sodorta a fizetőképességüket.

A konstrukció az [origo]-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő banki vezetők szerint eleve elhibázott volt, de a menet közben behozott végtörlesztési program, illetve az újabban lebegtetett további adósmentő szándék gyakorlatilag lenullázta az érdeklődést.

Nem számít, hogy gyenge a forint

Ekkora érdektelenségre az [origo] által augusztusban megkérdezet nagybankok egyike sem számított. Akkor 5-30 százalékig szóródtak a becslések, de például Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az adósok fele él majd a lehetőséggel, attól függően, hogy az elkövetkező időszakban hogyan alakul a forint árfolyama.

Az első két hónapban az érdeklődés annak ellenére volt jóval alacsonyabb a vártnál, hogy a devizaárfolyamok az adósok szempontjából kifejezetten rosszul alakultak. Az euróval szemben a forint augusztusban 270 és 273 forint között, szeptemberben 273 és 290 forint között, október első két hetében pedig már a 290-300 forintos sávban mozgott. A svájci frank ugyanebben az időszakban ugyan nem erősödött folyamatosan a forinttal szemben, október közepén is 235 és 240 forint között jár, mint augusztus közepén, de a rögzített árfolyamnál ez változatlanul 30 százalékkal rosszabb kurzust jelent.

Eleve elhibázott volt

Augusztusban, az első reakciók alapján a Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy az ügyfelek "félnek az árfolyamrögzítéstől, mint a tűztől", ezért nem jelentkeznek tömegesen a bankfiókokban."Az árfolyamgát eleve rossz konstrukció volt, mert egy átmeneti kiszámíthatóságért cserébe jóval nagyobb jövőbeli bizonytalanságot és egy újabb adósság terhét rakja az adósokra" - kommentálta név nélkül az egyik nagy lakossági bank felsővezetője a program sikertelenségét, hozzátéve, hogy az adósok "hülyék lennének újabb hitellel súlyosbítani a tartozásukat".

A bankár véleménye szerint tehát nem a szeptemberben bevezetett kedvezményes végtörlesztés ütötte ki az árfolyamgátat, hiszen ez a két megoldás elvileg más ügyfélkört céloz meg. Az árfolyamrögzítést azoknak szánták, akik még éppenhogy törlesztgetik a hitelüket, és a forint jelentős gyengülése veszélybe sodorta a fizetőképességüket. A rögzített árfolyamú végtörlesztés pedig csak azoknak igazán jó lehetőség, akiknek jókora felhalmozott megtakarításuk van.

A két kör között persze van némi átfedés azok személyében, akik még hitelképesek és a végtörlesztést egy új forinthitel segítségével tudják csak megoldani, őket érthető módon eltérítette az árfolyamrögzítéstől a később behozott kedvezményes végtörlesztés. "Mostanában mindenki azon töri a fejét, hogy mit tud mozgósítani a végtörlesztéshez, ezért naponta legfeljebb 1-2 ügyfél van, aki az árfolyamgátról érdeklődik" - mondták el az [origo]-nak több bank kommunikációs osztályán is.

Időzavarba kerülhetnek

A forinthitelért küzdő ügyfelek azonban két szék közül a pad alá eshetnek, ha későn derül ki számukra, hogy nem jutnak újabb kölcsönhöz. Az árfolyamrögzítés és a végtörlesztés igénylésének is ez év vége a határideje, az új hiteligény banki elbírálása azonban átcsúszhat a jövő évre, elutasítás esetén így az adós lemaradhat az árfolyamrögzítésről is. Főleg úgy, hogy a nagybankok többsége láthatóan nem versenyez a végtörleszteni vágyó ügyfelek kegyeiért, a forinthiteleket most szívesebben nyújtó takarékszövetkezeteknél pedig - ahogy az egyik nagybanki forrásunk fogalmazott - "könnyen eldugulhat a cső" a szokottnál nagyobb tömegek jelentkezése miatt.

Nem segíti az árfolyamgát sikerét az sem, hogy a kormány esetleg újabb mentőcsomaggal áll elő. Emiatt is várakozó állásponton vannak most az adósok, erősítették meg az egyik bankban, és abban reménykednek, hogy legkésőbb januárban újabb, az árfolyamrögzítésnél jobb esélyük lesz tartozásuk enyhítésére.

A végtörlesztésből egyébként azok sincsenek kizárva, akik már korábban igényelték az árfolyamrögzítést. Ebben az esetben az igénybe vett gyűjtőszámlahitelt is végtörleszteniük kell, de a rövid idő miatt az ebből fakadó plusztartozás még elhanyagolható. A Budapest Banknál egyébként úgy tájékoztatták lapunkat, hogy, bár nem jellemző, hogy az ügyfelek visszalépnének a már megigényelt árfolyamrögzítéstől a végtörlesztés miatt, volt már erre példa, és az első törlesztésig ezt a Budapest Bank engedélyezi is a számukra. Az Erste Banknál pedig úgy fogalmaztak, hogy ha az ügyfél még nem írta alá a szerződést az árfolyamrögzítésre, akkor visszafordíthatja a folyamatot. Felmerült ilyen igény az Erste Bankban, de elenyésző számban, tették hozzá.

(forrás: origo.hu)