Hunvald György volt szocialista országgyűlési képviselő és VII. kerületi polgármester szerepét illetően ellentmondásba keveredtek a vád tanúi, szembesítésük is eredménytelen maradt a több száz milliós terézvárosi ingatlanpanamák vádjával folyó büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon.

A vád szerint több száz milliós vesztegetési pénzekért mélyen áron alul eladott önkormányzati ingatlanokkal összefüggésben a vevői oldalon több ügyvéd, jogász is felbukkant az ügyben, közülük kettő, Nagy György és P. D. Eszter a nyomozás során még gyanúsítottja volt az eljárásnak, ám miután másokra terhelő vallomásokat tettek, tanúvá válhattak. Nagy György az ügyészség és saját bevallása szerint is ingatlanonként 20-30 milliós vesztegetési pénzeket adott át Gál György elsőrendű vádlottnak, a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottsága SZDSZ-es elnökének. P. D. Eszter állítólag a külföldi nagybefektetők jogi képviselőjeként járt el. A harmadik ügyvéd V. Ágnes, aki Nagy megbízásából járt el a vádbeli ingatlanpanamáknál, és sajtóhírek szerint a Hunvald-ügyben tett terhelő tanúvallomása nem független egy másik ellene folyamatban volt büntetőeljárás, illetve előzetes letartóztatás megszűnésétől.

Csütörtökön V. Ágnes arról beszélt, hogy Nagy Györgytől négyszemközt, illetve az ügy egyes vádlottjainak jelenlétében is hallott arról, hogy önkormányzati ingatlanok áron aluli értékesítéséért cserébe kenőpénzt fizetett önkormányzati vezetőknek, nevezetesen Gálnak ingatlanonként több tízmilliót, Hunvaldnak pedig 100 milliós nagyságrendben.  Nagy azonban a korábbi bírósági tárgyalásokon is csupán Gált nevesítette, és csütörtökön is azt hangsúlyozta, hogy Hunvald megvesztegetését soha sehol nem állította. Nagy és V. Ágnes szembesítése eredménytelen maradt.

További sorozatos eredménytelen szembesítések voltak a csütörtöki tárgyaláson akkor, amikor a többi, ingatlanügyleteket részben finanszírozó vádlott sem emlékezett mindenre, mint ahogy ellentmondtak V. Ágnes a tekintetben is, hogy volt-e olyan beszélgetés, melyen Nagy szemére hányták, hogy a neki, mint közvetítőnek adott, a megvesztegetni kívánt önkormányzati vezetőknek szánt kenőpénzekből Nagy nem adott át mindent, hanem megtartotta magának.

V. Ágnes állította, hogy Nagy és egyes vádlottak a jelenlétében beszélgettek, vitatkoztak arról: megvesztegetni kívánt önkormányzati vezetők kevesebb kenőpénzről beszéltek nekik, mint amennyit Nagy kapott tőlük azért, hogy az önkormányzati vezetőknek átadja. Ezzel kapcsolatban N. Zoltán ötödrendű vádlott  - szintén ügyvéd - megjegyezte: sok mindent gondolhatnak róla, de senki nem tarthatja olyan ostobának, hogy bemegy az önkormányzathoz megkérdezni, mennyi vesztegetési pénzt kaptak Nagytól. Az pedig még inkább elképzelhetetlen, hogy erre az önkormányzatnál elmondják neki, mennyi vesztegetési pénzt vettek át.

N .Zoltán visszautasította azt is, hogy valaha mondott olyat: az önkormányzati ingatlanügyletek "sikerre vannak ítélve", mert az önkormányzati vezetőkkel már megállapodtak az ingatlanok akár törvénybe ütköző módon történő "kihozásáról". Nagy pedig kijelentette, hogy bár voltak elszámolási vitái egyes vádlottakkal, a vesztegetési pénzek átadását egyedül intézte, és üzlettársait nem avatta be azok konkrét részleteibe. 

Az előző tárgyaláson Nagy és P. D. Eszter között voltak eredménytelen szembesítések azzal kapcsolatban, hogy beszélt-e Nagy a vesztegetési pénzek konkrét összegéről, illetve forrásáról utóbbinak.

A csütörtöki tárgyaláson ugyanakkor arra is merültek fel adatok, hogy az ingatlanügyletekkel kapcsolatba kerülők számára nyilvánvaló volt milyen jó üzletről van szó, mennyire megéri ebből részesedni. Egyes vallomások szerint P. D. Eszter összeveszett Naggyal azért, hogy résztulajdonos lehessen az egyik vádbeli ingatlanban, V. Ágnes pedig üzletrészt szerzett a vádbeli cselekményekkel összefüggően. Bár ez utóbbiról V. Ágnes azt állította, hogy kényszerítették az üzletrészszerzésre, ezzel szemben több vádlott arról beszélt, hogy csalárd módon jutott az üzletrészhez. 

A csütörtöki tárgyaláson felmerült az is, hogy esetenként 10 milliós nagyságrendű reprezentációs-, illetve marketingkiadások tűntek fel a vádbeli ingatlanügyletekkel kapcsolatos iratokban, holott azokat pályáztatás nélkül adták el jó előre kiválasztott befektetőknek. 

A vád szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül jóval a piaci ár alatt történő értékesítéseket. A kedvezményezett vállalkozói kör személyesen Gálnak juttatta a vételi ajánlatokat, majd az összesen 366 millió forintnyi vesztegetési pénzt. Mindezt a vád szerint bűnsegédként támogatta Hunvald, holott tudta, hogy az ingatlanokra van vevő reális piaci áron.

(forrás: MTI)