Október 16-án, vasárnap éjfélig lehet az interneten keresztül kitölteni a 2011-es népszámlálás kérdőíveit, aki lecsúszik a határidőről, az a későbbiekben már csak papíron adhatja le azt. Az Enepszamlalas.hu oldalon eddig a vártnál többen adták le adataikat, az internetes kitöltésre először idén van lehetőség Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által működtetett oldalon annak október 1-jei indulását követően péntek délutánig 600 ezer háztartás adatait rögzítették.

Elsumákolni nem lehet a népszámlálást, de csak azt büntetik meg, aki kerek-perec megmondja, hogy nem hajlandó kitölteni a kérdőívet. Az ellenállók 50 ezer forintot is fizethetnek a szabálysértésért, a többieknek addig járnak a nyakukra a biztosok, amíg nem válaszolnak.

Akár 50 ezer forint büntetéssel sújtható, aki nem hajlandó kitölteni az október elsején indult népszámlálás kérdőíveit. A szabálysértésekről szóló 218/1999. kormányrendelet 31.B paragrafusa ekkora összeget határoz meg annak megbüntetésére, aki "a szabályszerűen elrendelt statisztikai adatszolgáltatást nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti".

Vác jegyzője szerint vagyon elleni bűncselekmény elkövetésére készülnek azok, akik a népszámlálásra hivatkozva számlálóbiztosként járják a várost.

Több olyan ember is felbukkant Vácott, aki a polgármesteri hivatal információi szerint számlálóbiztosnak adja ki magát, és így próbál lakásokba bejutni vagyon elleni bűncselekmény elkövetésének szándékával, ezért fokozott óvatosságra intik a lakosságot - tájékoztatott a város jegyzője kedden. Maruszki Gábor hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal információi szerint az álszámlálóbiztosok egyes embereknek, illetve családoknak is felajánlották "segítségüket", ezért nagyon fontos, hogy mindenki csak akkor engedje be a lakásába a kérdezőbiztost, ha már meggyőződött arról, hogy valóban a hivatal megbízottjáról van szó.

A 2002-es népszámláskor a Vajdaság lakosságának 15 százaléka magyar volt. Az optimista becslések szerint még mindig 10 százalék feletti a magyarság számaránya a kétmilliós tartományban, de vannak, akik úgy vélik, megeshet, hogy számarányuk 10 százalék alá esik - írta az újvidéki Magyar Szó napilap hétfői száma a Szerbiában megkezdődött összeírás kapcsán.

A Mennyien maradtunk című cikk szerzője megállapítja: "Az hogy népszámláláskor egy-egy család kinyilvánítja-e nemzetiségi hovatartozását, vagy sem, egyéni döntés kérdése.

A Szerbia déli részén élő albánok és bosnyákok egy része a hatóságok minden győzködése ellenére bojkottálni fogják a szombaton kezdődő és október 15-ig tartó szerbiai népszámlálást.

"A dél-szerbiai albánok semmiképpen sem vesznek részt a népszámlálásban, még akkor sem, ha emiatt megbírságolják őket" - jelentette ki Ragmi Mustafa, Presevo községi elnöke. Elmondása szerint a köztársasági statisztikai hivatal az összeírást irányító bizottságba új tagokat választott ugyan, az albánok azonban nem váltóztatnak állásfoglalásukon és bojkottálni fogják a népszámlálást.

Mintegy 21 ezer címről töltötték ki a kérdőíveket interneten szombaton, a népszámlálás első napján, délután 4 óráig - közölte Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője az MTI-vel.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország 4,4 millió háztartásából 21 ezerből érkeztek be kitöltött lakás- és személyi kérdőívek a KSH központi informatikai rendszerébe, tehát a 21 ezernél jóval több állampolgár szolgáltatott már adatot - mondta a szóvivő.

Szombaton reggel Szerbiában megkezdődött a lakosság, a háztartások és a lakások összeírása. Az összeírás október 15-ig tart, az első előzetes eredményeket november 15-én teszik közzé.

A népszámlálásban és az összeírásban több mint 40 ezer kérdezőbiztos vesz részt. A lakosság mostani összeírása a korábbiaknál több kérdésre ad majd választ, feljegyzik a személyek rokkantsági állapotára és a számítógépes ismeretekre vonatkozó adatokat is. 

A kérdések kiterjednek a lakosság migrációjára, hogy kiderüljön: hány szerbiai állampolgár él külföldön, hányan tértek vissza, mi volt az oka annak, hogy elhagyták az országot, és mi motiválta őket, hogy visszatérjenek.

A népszámlálási kérdezőbiztosok a nemzetiségen kívül rákérdeznek arra is, hogy a családi, baráti közösségben melyik nyelv használata a jellemző. 

A nemzetiségre, nyelvi kötődésre négy kérdés vonatkozik az idei népszámláláson - mondta Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője. A személyi kérdőíven az a kérdés szerepel, hogy a válaszadó melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát, a megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is, valamint rákérdeznek az anyanyelvre, és arra is, hogy családi, baráti közösségben melyik nyelvet használja - közölte a szóvivő.