Magyarországon tárgyal a kormánnyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, a tervek szerint jövő hétfőn véglegesítik a megbeszélések eredményét - írta pénteki számában a Népszabadság. A lap úgy tudja, nem új hitelnyújtásról van szó.

A Népszabadság szerint a kormány fordult az IMF-hez, és a szervezet segítségét az önkormányzati rendszer átalakításához vette igénybe. A lap azt írta, hogy a tárgyalások tényét megerősítette a lapnak a Nemzetgazdasági Minisztérium egy magas beosztású dolgozója.

A görög államkötvények lejárati idejének meghosszabbítását, a kamatfizetések mérséklését és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kapacitásainak bővítését is a válságkezelés elemei között látná a görög kormány.

A görög kormány olyan válságkezelést vár, amely túlmutat az euróövezeti vezetők július 21-i megállapodásában foglaltaknál és átfogóbb enyhítést kínál a görög államháztartás helyzetére - mondta Eliasz Moszialosz görög kormányszóvivő csütörtökön a Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közötti megbeszélés után.

Régóta nem az a kérdés, csődbe megy-e, vagy csődbe mehet-e Görögország. Görögország praktikusan már csődben van, mert - lévén euróövezeti ország, saját jegybank híján - nincs módja elinflálni államadósságát, és hiteleit csak más országok közpénzéből tudja törleszteni az IMF és az EU adta támogatás révén. Kötvényeinek világrekord szintű hozamjegyzése nem teszi lehetővé, hogy a piacról finanszírozza törlesztését. Ez magyarán - csőd.

Most már az a kérdés, hogyan működhet tovább a lélegeztető gép.

Rendkívüli találkozón egyeztet vasárnap délután Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök. A héten egyre nőtt az aggodalom, hogy az európai bankok nem bírják az európai adósságválság jelentette nyomást, így feltőkésítésük egyre sürgetőbb. A két vezető ugyanakkor máshogy képzeli el ezt a folyamatot, ahogy abban sem értenek egyet, hozzányúljanak-e ebben a helyzetben a közös európai mentőalaphoz.

Berlinbe utazik vasárnap Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy Angela Merkel német kancellárral az eurózóna adósságválságáról egyeztessenek.

Német lapértesülés szerint öt nagy francia bank kész elfogadni az állam segítségét.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap pénzügyi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a francia állam 10-15 milliárd eurót juttatna a pénzintézetek feltőkésítésére. Cserébe Párizs állítólag azt akarja, hogy a legnagyobb német bank, a Deutsche Bank (DB) is emelje meg tőkéjét. Josef Ackermann, a Deutsche Bank igazgatótanácsának elnöke azonban nemrégiben kizártnak nevezte a tőkeemelést, tekintettel a DB-csoport gyenge részvényárfolyamára.

Görögország  várhatóan csak novemberben kaphatja meg a támogatására kidolgozott 110 milliárd eurós hitelcsomag következő részletét - közölte Jean-Claude Juncker, az EU pénzügyminisztereit tömörítő csoport elnöke hétfő éjjel. Közben felröppent a hír, hogy a görög miniszterelnök a távozását fontolgatja, ezt azonban később cáfolta a hivatala.

További pénzügyi konszolidációs lépésekre szólították Görögországot az euróövezeti országok pénzügyminiszterei, miután Athén bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni az idei államháztartási hiánycélt.

Magyarországot egyre kockázatosabbnak látják a befektetők, a gazdaság kilátásai a recesszióba forduló Európában egyre gyengébbek, amit csak súlyosbított, hogy a végtörlesztés piaci megítélése is negatív volt - ezek a tényezők állnak a közel 300 forintos euróárfolyam mögött. A Magyar Nemzeti Bank eddig feltételezhetően nem avatkozott be a forint védelmében.

Újra 300 forinthoz ért az euró jegyzése, erre legutóbb 2009 áprilisában, a válság legkeményebb időszakában volt példa, az eurót kedden kora délután 300 forint felett jegyezték.

Bár a magyar költségvetési politika iránya jó, ennek ellenére "nincs elég muníció" a magyar gazdaság megvédésére, ha az adósságválságban lévő euróövezet nem tesz azonnali stabilizáló lépéseket - vélik a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni részlegének szakértői.

A magyar költségvetési és monetáris politika egyaránt igyekszik a megfelelő irányba terelni a magyarországi gazdasági folyamatokat, de Magyarországnak szüksége lenne egy elővigyázatossági jellegű készenléti IMF-megállapodásra, amely óvná a gazdaságot a külső piaci kilengések hatásaitól, és mérsékelné a befektetési ajánlású hitelminősítői adósosztályzat elvesztésének kockázatát is - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni piaci elemzők.

A francia ügyészek akkor döntenek arról, hogy emelnek-e vádat a Nemzetközi Valutaalap volt elnöke ellen, miután szembesítették Strauss-Kahnt az őt szexuális zaklatásért feljelentő újságírónővel.

Megérkezett a párizsi városi ügyészségre Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, akit szexuális zaklatással vádol a 32 éves Tristane Banon francia újságírónő. A szembesítés során az ügyészek megvizsgálják az újságírónő állításait, és eldöntik, hogy érdemes-e foglalkozni az üggyel - írja internetes oldalán a BBC brit közszolgálati médium.

Európában egy újabb bankválság jelei láthatóak. Az európai bankok tőzsdei értéke szinte a felére esett az elmúlt másfél évben, a bankok hitelköltségei a duplájukra nőttek a nyáron, és egyre több kölcsönt vesznek fel az utolsó menedéknek számító Európai Központi Banktól, mert egymástól nehezebben kapnak. Ha a bankoknak nem megy, akkor a gazdaság is leáll.

Már nem egyszerűen a gazdaság lassulásától tartanak az euróválság hatásai miatt aggódó politikusok és gazdasági vezetők: az utóbbi hetekben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójától az amerikai pénzügyminiszterig számos vezető hívta fel a figyelmet az elsősorban európai bankokat fenyegető újabb válságra.

A BBC hozzájutott a Nemzetközi Valutaalap egyik munkaanyagához, amely szerint csődbe engedhetik Görögországot, miközben megerősítik az európai mentőalapot és feltőkésítik a görög csőd miatt bajba jutó bankokat. Angela Merkel német kancellár azonban kerülné a csődöt, mert "akkor egy árva lélek se fektetne Európába".

Bár hivatalosan nem beszélnek az európai vezetők a görög államcsőd lehetőségéről, a háttérben az adósság rendezéséről születnek forgatókönyvek - írta a BBC brit közmédium egy birtokába került munkaanyag alapján.

A világ legbefolyásosabb pénzügyi és gazdasági döntéshozóinak részvételével zajlott le szeptember 23-25. között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlése Washingtonban, az esemény azonban nem hozott előrelépést az euróövezeti adósságválság megoldásában.

A három napos konferenciát Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója nyitotta meg, aki megállapította: három évvel ezelőtt sokkal több mozgástere volt az államoknak, hogy segítsék a gazdasági kilábalást, de ennél fontosabb különbség a válság mostani szakasza és az eleje között, hogy hiányzik a kollektív lendület a válságkezelésből.

Nincsenek meg azok az európai hatóságok, amelyekkel kezelni lehetne a válságot, ezért nehezebb helyzetben van a gazdaság, mint a 2008-as válság idején. Soros György szerint elképzelhető a görög államcsőd.

Most súlyosabb a válság, mint 2008-ban volt, mivel akkor helyükön voltak azok az európai hatóságok, amelyekkel kezelni lehetett a válságot; most létre kell ezeket hozni - mondta Soros György magyar származású befektető az IMF és a Világbank éves rendes közgyűlésén tartott konferencián helyi idő szerint szombat délután.

Túl sok figyelem összpontosul Görögország költségvetési helyzetére, holott a válság már rég túlhaladta ezt a kérdést - jelentette ki Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlése közben adott rádióinterjújában. Szerinte Európában gyors válságkezelő lépésekre van szükség, hogy elkerülhetőek legyenek az államcsődök és bankbezárások.

Az európai kormányoknak fel kell gyorsítaniuk válságkezelő lépéseik végrehajtását annak érdekében, hogy megelőzzék az újabb pénzpiaci nyugtalanságot - mondta Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlése közben adott interjúban a BBC brit közszolgálati rádiónak szombaton.

A korábban kijelölt válságkezelő intézkedések elfogadását kérte az euróövezet államaitól Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlésén tartott beszédében szombaton. Szerinte erősebb költségvetési fegyelem kell, mert bár a teljes világpiacon vannak adóssági gondok, a probléma központja Európa.

A világ pénzpiacait sújtó adósi gondok nem csak Európában vannak, jóllehet a legakutabb feszültségek itt jelentkeznek: Európa a probléma epicentruma - mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlésén tartott beszédében szombaton.

A Világbank a korábban odaítélt 500 millió dollárról 1,88 milliárd dollárra emeli az elmúlt ötven év legpusztítóbb szárazsága következtében éhínséggel küszködő kelet-afrikai térségnek, az Afrika szarvának nyújtandó segély összegét – jelentette be szombaton, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlése idején Robert Zoellick, a szervezet elnöke közleményben.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete korábban 2,4 milliárd dollárra jósolta azt az összeget, amely azonnal szükséges az éhínség által sújtott 13 millió ember megsegítésére.

A kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A brit pénzügyminiszter szerint néhány hét maradt az euróövezeti adósságválság megoldását célzó javaslatok kidolgozására.

George Osborne, aki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank washingtoni éves közgyűlésén nyilatkozott a BBC-nek, kijelentette: most már sokkal sürgősebb, mint akár három héttel ezelőtt, hogy az euróövezet elkezdje kezelni problémáit, és ennek érdekében az egész nemzetközi közösség részéről nyomás nehezedik a valutauniós vezetőkre.

A szociáldemokrata Borut Pahor vezette kabinet távozására 51, maradására 36 képviselő szavazott. A döntés miatt lehetséges, hogy előre hozott választásokat kell tartani, az elsőt Szlovéniában azóta, hogy az ország 1991-ben függetlenné vált.

A kormány bukását követően hét nap van rá, hogy vagy Danilo Türk államfő, vagy a parlamenti képviselők új miniszterelnök-jelöltet állítsanak, de ha a törvényhozás 30 napon belül nem választja meg az új kormányfőt, előre hozott választást kell tartani.

Veszélyes új szakaszba lépett a világgazdaság, a gazdasági tevékenység világszerte mérséklődött és egyenetlenné vált, a bizalom jelentős mértékben csökkent, és egyre több negatív irányba ható kockázat jelentkezik - értékel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden nyilvánosságra hozott, Világgazdasági kilátások című féléves jelentésében.

A szervezet szerint egyszerre két negatív tényező is rontja a világgazdasági jövőképet: az év eleje óta jelentősen lassult a fejlődő piacok növekedési üteme, illetve megugrott a költségvetési és pénzpiaci bizonytalanság, különösen az elmúlt másfél hónapban.