A világ legbefolyásosabb pénzügyi és gazdasági döntéshozóinak részvételével zajlott le szeptember 23-25. között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlése Washingtonban, az esemény azonban nem hozott előrelépést az euróövezeti adósságválság megoldásában.

A három napos konferenciát Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója nyitotta meg, aki megállapította: három évvel ezelőtt sokkal több mozgástere volt az államoknak, hogy segítsék a gazdasági kilábalást, de ennél fontosabb különbség a válság mostani szakasza és az eleje között, hogy hiányzik a kollektív lendület a válságkezelésből.

A szakember megismételte a két nappal korábban megjelent Világgazdasági kilátások című IMF-jelentés gazdasági értékelését, amely szerint van még kiút a világgazdaság számára a válságból, de ez az ösvény már egyre keskenyebb. "Veszélyes új szakaszába léptünk a válságnak" - fogalmazott a vezérigazgató.

A közgyűlés talán legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy a Világbank bejelentette: a korábban odaítélt 500 millió dollárról 1,88 milliárd dollárra emeli az elmúlt 50 év legpusztítóbb szárazsága következtében éhínséggel küszködő kelet-afrikai térségnek, az Afrika szarvának nyújtandó segély összegét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) korábban 2,4 milliárd dollárra jósolta azt az összeget, amely azonnal szükséges az éhínség által sújtott 13 millió ember megsegítésére. A Világbank 2012-ben 288 millió dollárt, 2013-2014-ben 384 millió dollárt, míg hosszabb távon mintegy 1,2 milliárd dollárt ad a térség helyzetének javítására.

A konferencia azonban többnyire a világgazdasági válságról, azon belül is leginkább az euróövezeti adósságválságról szólt.

Londonban több vasárnapi lapban olyan cikkek jelentek meg, amelyek nem hivatalos értesülésekre hivatkozva azt írták: Görögország "rendezett csődjének" lehetővé tétele is felmerült a hétvégi éves közgyűlésén. A brit sajtó szerint ezzel együtt 2-3 ezer milliárd eurós (580-870 ezer milliárd forintos) "tűzfalat" is felhúznának a többi sebezhető eurótagállam köré, megakadályozandó a görög törlesztésképtelenség következményeinek járványszerű továbbterjedését.

A The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint a körvonalazódó terv három fő eleme a portfólióikban görög államadósságot tartó - és így görög törlesztési leállás esetén sebezhetővé váló - euróövezeti bankok feltőkésítése, az EFSF jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3 ezer milliárd euróra, és végül Görögország "ellenőrzött" törlesztési leállásának lehetővé tétele legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig.

A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint mindazonáltal Görögország ezután is az euróövezet tagja maradna.

(forrás: MTI)