A minimálbér 92 ezer forintra történő emelését részben a társadalombiztosítási járulékon keresztül kompenzálnák a cégeknek. A törvényjavaslatot "időben el fogják készíteni" a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint.

Az InfoRádió pénteki értesülése szerint a kormány által tervezett minimálbér-emelés négy-öt százalékát a vállalkozások fizetnék, a többit az állam kompenzálná. A rádió online verziója idézte Dávid Ferencet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos szövetségének főtitkárát, aki szerint közel vannak a megállapodáshoz az érintett felek.

Szeptemberben hiányos volt az államháztartás, azon belül azonban a központi költségvetés többletet tudott felmutatni. A negyedéves hiányadat a vártnál kedvezőbb, ezzel együtt azonban 415 milliárd forint többletre lesz szükség a cél tartására. Az összeget a különadók, a magán-nyugdíjpénztári vagyon és az év végén befolyó adóbevételeknek kell előteremteniük.

A központi költségvetés 18,6 milliárd forintos többlettel zárt szeptemberben, a társadalombiztosítás alapjai és az elkülönített állami alapok azonban hiányban voltak, így az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya szeptemberben 25,9 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az adóhatóság nyomozói bűnüldözési feladataik teljesítése érdekében a jelenleg törvényben foglaltnál szélesebb jogkörrel rendelkeznek majd, ha a parlament megszavazza a gazdasági miniszter által pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatot. Az indoklás szerint erre a rendőrségi törvénnyel való összehangolás miatt van szükség.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken benyújtotta a parlamentnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény módosítását.

Az NGM szerint két okból is téves az Európai Bizottság véleménye a távközlési cégek különadójáról. A kormány kész rá, hogy álláspontját egy esetleges, az Európai Bíróság előtti eljárásban megvédje, az EB azonban még bízik benne, hogy más módon is rendezhető az ügy.

Közleményben tudatta szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miért tartja tévesnek az Európai Bizottság álláspontját a telekommunikációs cégekre kivetett különadó ügyében.

Négymilliárd eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben az első hét hónapban, a forgalom pedig meghaladta a válság előtti szintet. A kormányzat további egyenlegjavulást vár.

Meghaladta a válság előtti szintet a magyar külkereskedelmi forgalom, az első hét hónapban mind a behozatal, mind a kivitel magasabb volt, mint 2008 azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Több mint 300 milliárd forinttal (1,226 milliárd euróval) volt több a magyar külkereskedelem többlete, mint 2010 első hét hónapjában, miután a kivitel mértéke 12, a behozatalé 10 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az előzetes tervekkel ellentétben nem véglegesítette a kormány a korhatár előtti nyugdíj megváltoztatását célzó törvény tervezetét - írja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, hogy a tervet azért nem fogadták el, mert a gazdasági és a fejlesztési minisztérium nem támogatta a Belügyminisztérium javaslatait.

A kormány szerdai ülésén - az előzetes tervekkel ellentétben - mégsem véglegesítették a korhatár alatti nyugdíjrendszer megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslat tervezetét - írja a pénteki Magyar Nemzet.

Még az ősszel az Országgyűlés elé kerül a turizmusról szóló új törvény, amely külön fejezetben foglalkozik a vendéglátóipar helyzetével, utóbbi kapcsán új kormányrendeletet is elfogadtak - hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium által a vendéglátás helyzetét javító intézkedésekről szóló szerdai sajtótájékoztatón.

A belgazdaságért felelős államtitkár, Szatmáry Kristóf szerint a kormányzat kiemelt stratégiai ágazatként tekint a vendéglátóiparra, hiszen egy olyan ágazatról van szó, mely cégére az országnak, főként a kis- és közepes vállalkozásokra épül, emellett 300 ezer embernek ad munkát és 800 milliárd forintos forgalmat bonyolít évente.

Az átlagbérnél többet keresőkre új terhet vet ki a kormány, hogy abból kompenzálják az adóváltozások miatt rosszul járó szegényebbeket - közölte kedden kora este a nemzetgazdasági minisztérium. A minimálbért jelentősen, 78 ezer forintról 92 ezer forintra emelné a kormány, ez a vállalkozásoknak jelentene óriási terhet, amelyet a kormány szintén kompenzálni kíván.

A kormány minden lehetséges intézkedést meghoz ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse - írta kedden kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A munkahelyteremtő beruházások szükségességét és fontosságát hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára Miskolcon, csütörtökön.

Minden egyes munkahelyteremtő beruházásra nagy szüksége van az országnak, még akkor is, ha az csak 5-10 embernek ad munkát, ráadásul olyan hátrányos térségekben, mint Borsod-Abaúj-Zemplén, vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - mondta az államtitkár azt követően, hogy megtekintette az NG Project Kft.

A VOSZ szerint a munkaadók versenyhelyzetük és költségeik miatt csak akkor tudják 92.000 forintra emelni a minimálbért, illetve 108.000 forintra a garantált bérminimumot, ha a béremeléshez állami kompenzációt kapnak. Az MSZOSZ viszont a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez 92.520 forintos minimálbért vár, a garantált bérminimum-javaslatot elfogadhatónak tartja. Az Autonómok szerint a kormány burkoltan beismeri a progresszivitás szükségességét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden közölte: az NGM a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra emelését javasolja, emellett a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz.