Az Európai Bizottság bővítési biztosa bízik abban, hogy nem lesz szükség extrém lépésekre, vagyis Magyarország nem fogja megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státuszát a szerb kárpótlási törvény miatt.

Az Európai Bizottság bővítési biztosa reményét fejezte ki pénteken Belgrádban, hogy Magyarország nem fogja megvétózni a közelmúltban elfogadott szerb kárpótlási törvény miatt az EU-tagjelölti státus odaítélését Szerbiának. "Remélem, nem lesz szükség extrém lépésekre" - fogalmazott Stefan Füle, aki a bizottság Szerbiáról készült, szerdán közzétett országjelentését ismertette Belgrádban.

Nem választja ketté a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic perét a hágai Nemzetközi Bíróság. A bírák azért döntöttek így, mert szerintük a volt boszniai szerb hadseregparancsnok így is elég rossz egészségi állapotban van, és kettéválasztva kevésbé lenne hatékony az ellene zajló eljárás.

A Hágai Nemzetközi Bíróság bírái elutasították azt az ügyészi indítványt, hogy kettéválasszák a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic ügyét. Így a volt boszniai szerb hadseregparancsnoknak egy eljárásban kell a Hágai Nemzetközi Törvényszék elé állnia - írja internetes oldalán a BBC brit közszolgálati médium.

Martonyi János külügyminiszter szerint nemmel szavazhat Magyarország Szerbia európai uniós tagjelölti státuszáról decemberben a vajdasági magyarokat kirekesztő restitúciós törvény miatt.

A magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Martonyi János, aki szerint "komoly gond" lesz abból, ha Szerbia nem oldja meg ezt a problémát.

A tényleges csatlakozási tárgyalások azután kezdődhetnek, amint rendezik a szerb-koszovói viszonyt. Brüsszel Montenegróval ugyanakkor már a csatlakozás feltételeiről tárgyalna.

Az EU-tagjelölti státus megadását javasolta az Európai Bizottság Szerbiának, azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését tegyék függővé attól, haladnak-e a szerb-koszovói viszony rendezését célzó tárgyalásokon.

A bizottság szerdán Brüsszelben tette közzé értékelését azokról az országokról, amelyek vagy már tagjelöltek, vagy erre a státusra pályáznak.

Félő, hogy még egy hónap sem múlik el, és Koszovóban a horvátországi Vihar hadművelethez hasonló forgatókönyv fog lejátszódni.

Vuk Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője szerint olyan forgatókönyv forog közkézen, amely "vérontás kirobbantására irányul, melynek nyomán pótkocsis traktorok indulnak meg Szerbia felé és mindennek eredményeként a szerb népen Nyugat-ellenes gyűlölet lesz úrrá".

"Itt az idő, hogy megbarátkozzunk a ténnyel, amely szerint vereséget szenvedtünk" - fogalmazott Draskovic a B92 belgrádi hírügynökségnek nyilatkozva szerdán.

Hét százalékkal csökkent az utóbbi három hónapban az uniós csatlakozást támogatók aránya Szerbiában. 2000 óta nem volt ilyen mélyponton az EU-csatlakozást szorgalmazók száma, mint most.

A legfrissebb felmérések szerint a megkérdezett szerbiai polgároknak 46 százaléka támogatja az uniós csatlakozást, százból 37-en pedig kifejezetten ellenzik azt, hogy Szerbia az EU tagállamává váljék.

Bozidar Djelic, a szerb a kormány integrációs ügyekért felelős alelnöke szerint az uniós lelkesedés azért hagyott alább, mert "az EU néhány tagállama támogatja a pristinai hatóságok egyoldalú lépéseit Észak-Koszovóban".

Szerbiának ki kell dolgoznia álláspontját a Koszovóban élő szerbek státuszát illetően, s "többé nem áltathatja magát azzal, hogy Koszovó egésze hozzá fog tartozni" - jelentette ki hétfőn Ivica Dacic szerb kormányfőhelyettes, belügyminiszter.

A Pink TV-ben elhangzott nyilatkozatában Ivica Dacic kifejtette: Koszovóban "az évszázadok folyamán legalizálódott az etnikai tisztogatás, de nem rabolhatják el tőlünk a szerb területeket, Koszovó szerb részét, és ott kell meghúzni a +vörös vonalat+".

A 2002-es népszámláskor a Vajdaság lakosságának 15 százaléka magyar volt. Az optimista becslések szerint még mindig 10 százalék feletti a magyarság számaránya a kétmilliós tartományban, de vannak, akik úgy vélik, megeshet, hogy számarányuk 10 százalék alá esik - írta az újvidéki Magyar Szó napilap hétfői száma a Szerbiában megkezdődött összeírás kapcsán.

A Mennyien maradtunk című cikk szerzője megállapítja: "Az hogy népszámláláskor egy-egy család kinyilvánítja-e nemzetiségi hovatartozását, vagy sem, egyéni döntés kérdése.

A Szerbia déli részén élő albánok és bosnyákok egy része a hatóságok minden győzködése ellenére bojkottálni fogják a szombaton kezdődő és október 15-ig tartó szerbiai népszámlálást.

"A dél-szerbiai albánok semmiképpen sem vesznek részt a népszámlálásban, még akkor sem, ha emiatt megbírságolják őket" - jelentette ki Ragmi Mustafa, Presevo községi elnöke. Elmondása szerint a köztársasági statisztikai hivatal az összeírást irányító bizottságba új tagokat választott ugyan, az albánok azonban nem váltóztatnak állásfoglalásukon és bojkottálni fogják a népszámlálást.

Szombaton reggel Szerbiában megkezdődött a lakosság, a háztartások és a lakások összeírása. Az összeírás október 15-ig tart, az első előzetes eredményeket november 15-én teszik közzé.

A népszámlálásban és az összeírásban több mint 40 ezer kérdezőbiztos vesz részt. A lakosság mostani összeírása a korábbiaknál több kérdésre ad majd választ, feljegyzik a személyek rokkantsági állapotára és a számítógépes ismeretekre vonatkozó adatokat is. 

A kérdések kiterjednek a lakosság migrációjára, hogy kiderüljön: hány szerbiai állampolgár él külföldön, hányan tértek vissza, mi volt az oka annak, hogy elhagyták az országot, és mi motiválta őket, hogy visszatérjenek.

A rendőrség megerősítette a járőrözést a vajdasági Temerinben, ahol az elmúlt napokban több etnikai incidens volt. Péntek este több fiatalt vettek őrizetbe, akiknél vasrudakat és az egyik szerb nacionalista mozgalom jelképeit ábrázoló plakátokat találtak.

Közrend és köznyugalom megzavarása miatt előállítottak péntek este nyolc fiatalt a vajdasági Temerinben, ahol az elmúlt napokban egyre több volt a különféle, gyakran etnikai alapú incidens.

A szerb belügyminisztérium közleménye szerint az újvidéki rendőrség által előállított személyek közül négynél fahusángokat, vasrudakat, láncokat, szerb zászlókat, illetve az Obraz nevű szerb nacionalista mozgalom jelképeit ábrázoló plakátot találtak.

A Magyar Remény Mozgalom elszomorítónak tartja, hogy az Európai Unióba igyekvő szerb állam - korábbi ígéretei ellenére - nem hajlandó visszavonni a délvidéki magyarság kollektív büntetésén alapuló vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényt.

Ha a törvényt ilyen formában fogadják el, az azt fogja eredményezni, hogy Szerbiában háborús bünösökként tekintenek a magyarságra, ráadásul ezt törvényben rögzítik, mivel a második világháború alatt és után kárt szenvedett délvidéki magyarok nem részesülhetnek vagyon-visszaszármaztatásban.