Martonyi János külügyminiszter szerint nemmel szavazhat Magyarország Szerbia európai uniós tagjelölti státuszáról decemberben a vajdasági magyarokat kirekesztő restitúciós törvény miatt.

A magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Martonyi János, aki szerint "komoly gond" lesz abból, ha Szerbia nem oldja meg ezt a problémát.

Ma lép életbe az új román Polgári Törvénykönyv, amely az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza.

A jogszabály szerint ezentúl fizetni kell a hűtlenségért: ha valaki megcsalja a házastársát, köteles kárpótlást fizetni akkor, ha a hűtlenség a házasság felbontásához vezet. Az előírás azonban csak a legkevesebb 20 éve fennálló házasságokra vonatkozik.

A törvénykönyv továbbá a jegyességről is rendelkezik. Eszerint csak akkor lehet büntetlenül visszakérni a gyűrűt, ha a gesztus nem okoz lelki megrázkódtatást a másik félnek, máskülönben az illető anyagi elégtételt kérhet.

Az új törvény értelmében a jövőben a politika, illetve az államigazgatás legmagasabb rangú személyeit érintően a legcsekélyebb gyanú nélkül is vizsgálhatják a Stasi-kapcsolatokat. A vizsgálat kiterjedhet az alacsonyabb beosztású személyekre is, ha esetükben bármilyen gyanú merül fel.

A német újraegyesülés 21. évfordulójának előestéjén új törvényben bővítette az egykori keletnémet állambiztonsági hatósággal, a Stasival való kapcsolatok miatt megfigyelhető közalkalmazottak körét a Bundestag.

A nyílt levél szerint Schmitt Pál köztársasági elnök alapos mérlegelés után arra jutott, hogy a bankokat sújtó esetleges hátrányok nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük.

Nyílt levélben tájékoztatta a köztársasági elnök a Magyar Bankszövetséget arról, hogy miért írta alá az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Levelében hangsúlyozza, hogy a törvényt alapos mérlegelés és megfontolás után írta alá.

Hétfőn megszavazta a parlament azt a törvényt, amely 45 helyett 30 napra csökkentené a törvények kihirdetése és hatálybalépése közötti legrövidebb időszakot. Erre amiatt volt szükség, mert a kormány november 1-jétől emelné a gázolaj, a dohánytermékek és az alkoholos termékek jövedéki adóját.

Az eddigi minimum 45 helyett ezután csak 30 napnak kell eltelnie a fizetési kötelezettséget megállapító törvények kihirdetése és hatálybalépése között. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatát hétfőn a kormánypártok támogatásával, 246 igen szavazattal, 101 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az országgyűlés.