Az Egyesült Államok legfrissebb döntése a tajvani fegyvereladásokról "elkerülhetetlenül és súlyosan akadályozni fogja a normális hadseregközi kapcsolatokat" - hangoztatta a washingtoni bejelentést követő hivatalos tiltakozások sorában a kínai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön.

"Az Egyesült Államok ahelyett, hogy Kínával együtt a pozitívan alakuló kétoldalú katonai kapcsolatok megszilárdításán és kiterjesztésén dolgozna, ismét bejelentette tervét a Tajvannak szánt fegyverek eladására, amivel súlyos akadályokat fog előidézni a hadseregközi kapcsolatokban" - állapította meg Keng Jan-seng (Geng Yansheng).

Keng a washingtoni szerdai bejelentésre reagált, miszerint az amerikai kormány értesítette a Kongresszust az 5,85 milliárd dollár értékű fegyvereladásról szóló döntéséről. Ez tartalmazza Tajvan 145 darab F-16-os A/B típusú vadászgépeinek korszerűsítését.

Washingtoni lapértesülések szerint a csomag a fejlett radarrendszerek mellett intelligens bomba készleteket és célzó rendszereket, valamint levegő-levegő rakétákat is tartalmaz. Egy további javaslatban tajvani pilóták kiképzése is szerepel 500 millió dollár értékben. Washingtoni kormányzati forrásból elhangzott az is, hogy a mostani csomagba tervezett korszerűbb F16 C/D típusú vadászgépek eladása sem került le teljesen a napirendről.

A fegyvereladásokat húsz hónappal azután tették közzé, hogy a Pentagon 2010 januárjában egy közel 6,4 milliárd dolláros fegyvercsomag eladásáról döntött Tajvan - "Kína elidegeníthetetlen része" - számára - áll a Hszinhua hírügynökség összefoglalójában.

"Tajvan ügyének feszegetése érinti Kína szuverenitását, területi integritását és alapvető érdekeit" - szögezte még le a szóvivő, s felszólította az Egyesült Államokat azonnali és hatékony intézkedések megtételére, amelyekkel helyrehozhatja a döntés negatív hatásait, egyben követelte a fegyvereladások leállítását.

Az amerikai fegyvereladások károsítják a Tajvani-szoros két partja közötti békét és stabilitást, s a mindkét oldalon élők alapvető érdekei ellen hatnak - áll a kínai államtanács, vagyis a kormány tajvani ügyekért felelős irodájának csütörtöki közleményében, amely elégedetlenségét és tiltakozását fejezi ki Washington szándékával kapcsolatban.

A kínai védelmi minisztérium külkapcsolatokat felügyelő irodájának vezetője csütörtökön magához kérette az Egyesült Államok Kínában szolgáló katonai attaséját, hogy kifejezze határozott tiltakozását. A kínai külügyminiszter-helyettes ,Csang Cse-csün (Zhang Zhijun) ugyanezen okból már korábban behívatta az Egyesült Államok nagykövetét, Gary Locke-t. Kína washingtoni nagykövete szintén tiltakozását fejezte ki állomáshelyén.

"Az amerikai politikusok nagyon tévednek, ha azt gondolják - egyrészt megkövetelhetik, hogy Kína felelős nagyhatalomként működjön együtt az Egyesült Államokkal különböző ügyekben -, másrészt pedig felelőtlenül és indokolatlanul megsérthetik Kína alapvető érdekeit" - jegyzi meg a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) vezető kínai pártlap csütörtöki kommentárjában a nagykövet.

(forrás: MTI)