Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás. Az új javaslat egyben tiltaná az élő állatok nyereményjátékon való ajándékozását, illetve pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.

A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségének bevezetésére „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása” miatt van szükség.

A javaslat elfogadása esetén szintén változnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai is. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló kormányrendeletet. A rendelet ugyanis jogbizonytalanságot okozott azzal, hogy veszélyes ebnek nyilvánította a pitbull terrier fajtájú kutyákat és keverékeiket, ugyanakkor a fajta megnyugtató módon nem különíthető el a staffordshire terrier fajtájú ebektől, amelyeket a jogszabály nem sorolt a veszélyes kutyák közé.

Az új szabályozás legfontosabb változása, hogy ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a hatóság. Az esetek sokszínűségére való tekintettel a veszélyesnek nyilvánításon kívül is széles eszköztár áll a szankcionáló hatóság rendelkezésére, mint például az eb tartási, illetve sétáltatási szabályainak szigorítása, vagy az ebtartó képzésre kötelezése.

További újdonság, hogy „a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás” érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.

Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Az indoklás szerint az ágazat az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult, így mára csincsillán kívül más prémes állat tenyésztése nem folyik (az angóranyulat elsősorban húsáért tartják, a prémje melléktermék). A módosítás ezért a csincsilla és az angóranyúl kivételével megtiltja más állatok prémtermelési célú hasznosítását, így Magyarország is csatlakozhat azon európai országok közé, melyek korlátozzák bizonyos prémfajok tartását, leölését. Átmeneti rendelkezésként a törvény biztosítja, hogy amennyiben e két fajon túl is tartanak prémjéért állatot, azok 2012 július elejéig az állatvédelmi hatóságnál bejelentve leölésükig vagy kimúlásukig tovább tarthatók.

A módosítás megtiltja az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását az állatok védelme érdekében. Az élő nyeremények leggyakrabban kedvtelésből tartott állatok és azok nyertesei legtöbbször nincsenek felkészülve azok megfelelő körülmények közti tartására, ezáltal az állatok jóléte sok esetben veszélybe kerül.

(forrás: MTI)