Tuvalu fő szigetén és a környező szigeteken is kevés az ivóvíz, ezért szükségállapotot rendeltek el a csendes-óceáni törpeállamban. Magyarország a nyáron diplomácia kapcsolatot vett föl Tuvaluval, hogy az ország támogassa Magyarország felvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsába. Tuvalu tiszteletbeli brüsszeli konzulja szerint az együttműködés Tuvalunak úgy érné meg, ha segélyekre, vagy befektetésekre számíthatna Magyarországtól.

Az ivóvíz hiánya miatt hétfőn szükségállapotot rendeltek el a csendes-óceáni Tuvalun. Erről Murray McCully új-zélandi külügyminiszter számolt be. A politikus elmondta, hogy a szigetállam fő szigetén, Funafutin szűkén vannak az ivóvíznek, akárcsak a szomszédos szigeteken.

Hozzátette, hogy az új-zélandi védelmi szolgálatok hétfőn Tuvaluba szállítanak két tengervíz-sótalanító berendezést. A segítségnyújtásban az új-zélandi vöröskereszt is részt vesz. Tuvalun, amely számtalan alacsonyan fekvő korallzátonyon terül el, mintegy 11 ezer ember él.

Magyarország diplomácia kapcsolatot keresett Tuvaluval

A magyar kormány május végén döntött úgy, hogy nagyköveti szintű kapcsolatot létesít a Föld túloldalán található apró szigetekkel, Tuvaluval, Vanuatuval és a Salamon-szigetekkel. Ez nem azt jelenti, hogy a felsorolt országokban magyar nagykövetséget hoznának létre: a szigetekre várhatóan a canberrai nagykövetet fogják akkreditálni.

A külügy által "jelképértékűnek" tartott kapcsolatfelvétel része annak a magyar törekvésnek, hogy az ENSZ 192 tagállamának mindegyikével diplomáciai kapcsolatban álljon az ország. Erre azért van szükség, mert Magyarország pályázik az ENSZ egyik legfontosabb döntéshozó testülete, a Biztonsági Tanács nem állandó tagságára, az erről szóló őszi szavazáson pedig a tagállamok kétharmadának támogatására van szüksége. A szavazáson Tuvalunak vagy Vanuatunak ugyanúgy egy szavazata van, mint az Egyesült Államoknak vagy Kínának.

Karl Koch szerint a törpeállamok számára főleg az esetleges segélyek miatt lehet érdekes a magyar kapcsolatfelvétel.

(forrás: MTI)