Lesújtó képet festettek a magyar felsőoktatásról azon a hétfő esti vitán, amelyen egyetemi vezetők és üzletemberek vettek részt. A kormány által ezekben a hetekben tárgyalt reformtervekből akadt, aki az elitképzést hiányolta, más attól tartott, hogy befolyásos gazdasági csoportok hatására lebontják a magyar felsőoktatást.

"Nincs a világon még egy olyan rendszer, amelyben együtt élnek a szovjet, a német és az angolszász elemek" - jellemezte a magyar felsőoktatást Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője. Lánczi arról a vitán beszélt erről, amelyet a készülő magyar felsőoktatási törvényről tartottak hétfőn este a Mathias Corvinus Collegium szervezésében. Ugyan több résztvevő is kifogásolta, hogy a kormány úgy fogadta el a reformról szóló koncepciót, hogy arról nem tartott széleskörű egyeztetéseket, a meghívó szerint lett volna egy politikus résztvevője is a vitának Lázár János fideszes frakcióvezető személyében. Lázár ugyanakkor végül nem jelent meg, a szervezők szerint azért, mert a parlamentben kellett maradnia.

A kormány szeptember közepén fogadta el a felsőoktatási koncepciót, amelynek egyik fontos eleme, hogy szűkítenék az intézmények számát, és szerződést kötnének a diákokkal arról, hogy ha a képzést követően külföldre mennek dolgozni, akkor vissza kell fizetniük taníttatásuk árát. A kiszivárgott információk szerint a kormány emellett tervezi az államilag finanszírozott felsőoktatási helyet csökkentését is, és a támogatott helyek arányát eltolná a természettduományi és műszaki irányba.

"A szocializmusban is volt egy elitképzés"

A hétfő esti vitában Lánczi mellett Lantos Csaba üzletember, az OTP korábbi vezérigazgató-helyettese, Fábri György, az ELTE rektorhelyettese és Tombor András üzletember, a Mathias Corvinus Collegium vezetője vett részt. Bár voltak köztük nézetkülönbségek részletkérdésekben, a helyzetet értékelő hozzászólásaik abban egyeztek, hogy lesújtónak tartják a magyar felsőoktatás helyzetét. Lantos szerint az elmúlt húsz évben szétverődött a magyar oktatási rendszer, és káosz alakult ki a helyén, amiből mindenképp ki kell törni. "Az irány politikai döntés kérdése" - tette hozzá az üzletember, aki különösen azt kifogásolta, hogy "még a szocializmusban is volt egy elitképzés", ami szerinte mára teljesen megszűnt.

Lánczi András az általa vezetett intézettel példálózva írta le a szerinte borús képet. Azt mondta, hogy az intézetben ugyan lehetőség van arra, hogy az oktatók egy-egy évet csak kutatással, könyvírással töltsenek, és arra az időre kiszakadjanak a tanításból, de az utóbbi öt-hat évben senki nem élt ezzel. Lánczi szerint miután az elmúlt húsz évben nem volt befektetés az oktatásba, így a tanárok inkább "pénzt keresnek", és elvállalnak különböző munkákat, nem pedig a tudományos munkára koncentrálunk. "Elfogyunk, elfogy a lélek az egészből" - jegyezte meg.

Fábri György volt az egyetlen, aki a jelenlegi helyzet jellemzésénél a többiekhez képest optimista hangot ütött meg. Szerinte például már most is vannak egzakt számok arról, hogy mennyit ér egy diploma, az utóbbi öt-hat évben ugyanis elkezdtek felméréseket végezni arról, hogyan tudnak elhelyezkedni a végzős diákjaik. Azt mondta, a 2007-ben végzett évfolyamról például tudható, hogy 80 százalékuk a képzettségének megfelelően tudott elhelyezkedni, és csak 2,7 százalék maradt munkahely nélkül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a végzett hallgatóknak mintegy 30-40 százalékát tudták elérni, így róluk vannak információik. Az nem derült ki a szavaiból, hogy az így kapott eredményeket súlyozzák-e, vagyis az általános képet tükrözi-e a 80 százalék, vagy csak a válaszadókra vonatkozik.

Több dolgot hiányolnak

A kormány által elfogadott felsőoktatási koncepció részletes elemzésébe nem mentek bele a vita résztvevői, de többen is elmondták, mit hiányolnak belőle. Lantos Csaba azt mondta, ő erősítené az elitképzést, és nem érti, hogy miért nincs benne szó egy új ösztöndíjrendszerről. Fábri György azt mondta, azt tartja a legnagyobb veszélynek, ha a kormány elmegy abba az irányba, hogy "kimondjuk, nem magasszintű tudásra, hanem sok kétkezi munkásra van szükség", mert ez szerinte a felsőoktatás leépítéséhez vezet. Fábri megjegyezte, hogy erős gazdasági érdekcsoportok vannak emögött, és ugyan nem mondta ki, de feltehetően Demján Sándor üzletemberre gondolt, aki már többször nyilatkozott arról, hogy szerinte több fizikai munkásra és kevesebb bölcsészre lenne szükség.

Az Orbán Viktor mellett korábban tanácsadóként dolgozó Tombor András azt mondta, azt hiányolja a koncepcióból, hogy nem derül ki belőle, hogyan akarják érdekeltté tenni a cégeket abban, hogy finanszírozzák a magyar diákok tanulmányait. Tombor már a vita elején jelezte, a felsőoktatásról folyó politikai vitában állandóan előkerülő tandíjkérdést álproblémának tartja, és a többi résztvevő is jelezte, nem gondolják azt, hogy az államnak ki kellene vonulnia a felsőoktatásból és piaci alapúvá kellene tenni a finanszírozását. Több példával - a mobiltelefonoktól az internetig - is érveltek amellett, hogy a tudományos kutatásokat végző egyetemek mindenki számára hasznos tevékenységet végeznek.

(forrás: origo.hu)