Megfejtette egy nemzetközi kutatócsoport a fekete halál néven ismert, az 1300-as években Európában hatalmas járványt okozott Yersinia pestis baktérium teljes genetikai állományát. A genetikai vizsgálatokhoz 660 éve elhunyt áldozatok maradványaiból vettek DNS-mintát.

A "fekete halál" avagy pestis a történelem legpusztítóbb járványa volt, amelynek áldozatait számos tömegsírban temették el. A mostani genetikai vizsgálatokhoz a Londonban eltemetett áldozatok maradványainak fogaiból vettek DNS-mintát a kutatók. Ez az első alkalom, amikor egy valamikori kórokozó genomját sikerült rekonstruálni. Az elemzés eredményeként kapott adatok (a teljes genomszekvencia) lehetővé teszi, hogy a baktérium változásait nyomon kövessék, ami a mai fertőző betegségek alaposabb megértését is segíti.

Korábbi kutatások megállapították, hogy a Yersinia pestis baktérium egyik változata volt felelős azért a járványért, amely 1347 és 1351 között 50 millió áldozatot szedett Európában. Az eredmény ismeretében határozták el német, kanadai és amerikai kutatók, hogy szekvenálják a kórokozó teljes genetikai állományát (genomját).

"A genetikai adatok azt mutatják, hogy ez a baktériumtörzs az őse valamennyi pestisbaktériumnak, amely ma világszerte előfordul. Minden ma zajló járványkitörést a középkori pestis leszármazottja okoz" - mondta el Hendrik Poinar, a kanadai McMaster Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A DNS kinyerésének és szekvenálásának - a betűsorrend meghatározásának - technikájában az elmúlt pár évben elért jelentős fejlődés lehetővé teszi, hogy az örökítőanyag igen "idős" mintáit is elemezhessék, és összetevőit meghatározhassák. A tanulmányhoz öt középkori áldozat fogbeléből vettek mintát, amelyekben korábban már kimutatták a Yersinia pestis jelenlétét a kutatók.

Poinar elmondta, hogy az eltelt 660 év alatt a kórokozó genetikai térképe alig változott. "A következő lépés annak megállapítása, hogy miért volt annyira halálos" - tette hozzá a kutató, akinek munkáját a Nature tudományos magazin tette közzé.

A korábbi vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Yersinia pestis kétféle úton jutott be az európai földrészre. A kórokozót 1347 novemberében hurcolták be Ázsiából Marseille-be, onnan a járvány Franciaország nyugati, majd északi részén keresztül érkezett meg Angliába. Mivel a Yersinia pestis más válfaját fedezték fel a hollandiai Bergen op Zoomban, a tudósok úgy vélik, hogy a kórokozó nem Franciaország felől, hanem északról, Norvégiából érkezett a Németalföldre.

A Yersinia pestis baktérium főként a patkányok bolháinak közvetítésével kerülhet át az emberre, de cseppfertőzéssel is terjed a betegség. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, az gyakran sötétkék színt kap, innen ered a fekete halál elnevezés.

A Yersinia pestis baktérium mai leszármazottai évente mintegy 2 ezer ember halálát okozzák világszerte.

(forrás: MTI)