Sok munkát ígért őszre szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök, de a kormánypártok több olyan üggyel is késlekednek, amelyeket még idén le akartak zárni. A kormány túl van néhány nagy falaton, de még a legtöbb szeptemberre tervezett törvényt sem nyújtotta be a parlamentnek, és kisebb feladatokkal is meggyűlt a kormánypártok baja.

"A képlet egyszerű: tartani kell az irányt, de növelni kell a tempót. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, önöknek, itt az országgyűlés falai között is rá kell lépniük a gázpedálra" - jelentette ki Orbán Viktor szeptember 12-én, az országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján mondott beszédében a képviselőknek. A miniszterelnök a hatpontos, úgynevezett országvédelmi terv bejelentése mellett arról beszélt, a kormány tudatában van a nyáron elmélyült gazdasági válság miatt kialakult helyzet súlyosságának, de a válság nemcsak kihívásokkal jár, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a képviselők felgyorsítsák az ország megreformálását. "Csak az országgyűlésen múlik, milyen gyorsan juthat el a segítség az emberekhez" - mondta akkor Orbán.

A devizahitelesekkel és az állatvédelemmel kezdett a kormány

Az elmúlt egy hónapban minden héten ülésezett a parlament, de úgy tűnik, hogy a kormány nem találja az Orbán által emlegetett gázpedált. Szeptember eleje óta összesen 13 törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a kormány, ezek közül október 10-ig csak ötöt fogadott el a parlament. Gyorsan megszületett több olyan gazdasági törvény, amelyet az elmúlt hónapokban elmélyült gazdasági válság kényszerített rá a kormányra: ilyen például a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény, de a kormány szerint a gyengélkedő magyar gazdaság miatt kellett növelniük egy sor termék, többek között a dohány, az alkohol és a gázolaj jövedéki adóját is.

Kisebb csúszással, de elkészült a 2012-es költségvetés tervezete, amelyet már benyújtott a kormány a parlamentnek. A jövő évi költségvetéssel együtt a minisztériumban előkészítettek több olyan, korábban nem tervezett, szintén a válsággal indokolt intézkedést, mint például az áfa 2 százalékos emelése, vagy a személyi jövedelemadózás átalakítása. A minisztérium szeptember 20-án jelentette be, hogy januártól átalakul az szja-rendszer, lényegében kétkulcsos lesz, mert kompenzációt szednek majd a havi 202 ezer bruttónál többet keresőktől, amit azok kaphatnak, akik ennél kevesebbet keresnek. Orbán aznap egy egyeztetésen azt ígérte, hogy a kormány szeptember végéig kidolgozza a kompenzációs rendszer részletszabályait, de ezeket máig nem hozták nyilvánosságra.

A választójogi törvényt szeptember végére ígérte a kormány, és már el is készült a koncepciója, bár néhány fontos részletkérdésben még nincs végleges döntés. Felemás eredményt ért el a kormány a felsőoktatási törvény koncepciójával, amelynek megtárgyalását szeptemberre vállalta. Ez teljesült, igaz, a Széll Kálmán-tervben még az szerepelt, hogy a kormány szándékai szerint szeptemberre a parlament is elfogadta volna a javaslatot. Elkészült a civiltörvény koncepciója, amelynek benyújtását októberre ígérte a kormány. Még nem került a parlament elé, de már készen van az önkormányzati törvény és az igazságszolgáltatási reform koncepciója is.

Komoly csúszásban van viszont a kormány a rokkantnyugdíjazás rendszerének átalakításával, amelynek megkezdését a Széll Kálmán-terv júliusra vállalta, de hétfőn még mindig csak a frakció tárgyalta az erről szóló terveket. Úgy tűnik, hogy változott a kormány stratégiája a korai nyugdíjazás rendszerének megszigorításánál is. A Széll Kálmán-tervben még közel 100 milliárd forintos megtakarítást vetített előre a kormány. Ez az összeg abból jött volna össze, hogy a korkedvezményes, korengedményes és rokkantnyugdíjban részesülők közül megvonták volna azok ellátását, akik még munkaképesek, és visszaterelték volna őket a munkaerőpiacra. A szeptember 30-án benyújtott költségvetési törvényjavaslatból pedig az derül ki, hogy a kormány egyelőre nem talált megoldás a problémára: öregségi, rokkantsági és korai nyugdíjakra 2012-ben összességében többet költ az állam, mint idén, a különbség pusztán annyi, hogy más szerkezetben biztosítja a forrásokat.

Az önkormányzatoknak hozhat plusz bevételt az állatvédelmi törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a négy hónaposnál idősebb kutyák után ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a tulajdonostól. A vidékfejlesztési minisztérium javaslatát sürgősséggel tárgyalja a parlament. Orbán szeptember elején bejelentett tervének hangsúlyos eleme volt, hogy a kormány fel fog lépni az uzsorázás ellen, az ehhez kapcsolódó kormányjavaslatokat a héten is tárgyalja a parlament. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényről már hétfőn döntés született, és hétfőn megtárgyalnak két nemzetközi egyezményt is. Ezeken kívül csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésének módosításáról nyújtott be javaslatot a kormány a múlt hét végén.

Nem haladnak a nagy ügyekkel

Nemcsak a tavalyi kormányváltás után diktált erős törvényhozási tempóhoz képest kezdett lassabban a kormány, lemaradásban van az őszi ülésszakra tervezett törvényalkotási programjához képest is, amelyet még június közepén küldött el a kormány nevében Semjén Zsolt az országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak. A terv szerint a kormány 63 törvényt szeretne elfogadni az őszi ülésszakban, ezek közül szeptemberben már nyolcról döntést kellett volna hozni.

Hónapok óta nem jut dűlőre a kormány a nagyobb szabású tervével: az új közoktatási törvényt például a nyári törvényalkotási terv szerint szeptemberben benyújtották volna a parlamentnek, és októberben már meg is szavazták volna az új törvényt, ehhez képest a minisztérium tervezetét még a kormány sem fogadta el. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár vezetésével készülő törvény koncepcióját ugyan elfogadta már a kormány, de a tervezet a Fideszen belül is több bírálatot kapott, Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter már azt is mondta, hogy "jó, megfontolt és jól átgondolt közoktatási törvényre van szükség, nem gyors jogszabályalkotásra". Az [origo] információi szerint erről várhatóan egy október végi kormányülésen dönthetnek, és novemberben nyújtják be a parlament elé.

A szeptemberre tervezett törvények közül eddig csak a katasztrófavédelemről szóló törvény módosítását fogadták el. Elkezdték már tárgyalni az állatvédelemről, a kulturális örökség védelméről és a népszavazások kezdeményezéséről szóló javaslatot is, de a többit egyelőre be sem nyújtották az országgyűlésnek. A hadisírok védelméről szóló javaslatot például a terv szerint már augusztusra el kellett volna készítenie a honvédelmi minisztériumnak, ehhez képest Hende Csaba egy fideszes képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére azt válaszolta még szeptemberben, hogy október elejére fogja létrehozni azt a bizottságot, amely majd kidolgozza az ezzel kapcsolatos javaslatot.

Októberre 17 törvényt tervezett a kormány, ezeket már legkésőbb szeptemberig be kellett volna nyújtaniuk az illetékes minisztériumoknak. A tervezetekből eddig összesen kettő készült el: a 2010-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvény már csak a köztársasági elnök aláírására vár, és Font Sándor javaslatára már tárgyalja az országgyűlés azt a törvénymódosítást is, amely megteremtené a helyi termelői piacok működésének feltételeit.

A kormány nyáron még úgy gondolta, októberben nemcsak az új közoktatási törvényt, de például az új Munka törvénykönyvét is el fogják fogadni. Nemcsak az ilyen nagy, átfogó törvények elkészítésével késlekedik a kormány, a tervezettek közül több olyan kisebb ügyben sem készültek el a minisztériumok javaslatai, mint például a gyümölcsösök összeírásáról szóló törvény vagy a bírósági végrehajtások szabályainak megváltoztatása.

A sarkalatos törvények elé került a leghősiesebb város

"Erőltetett menetet" ígért az őszi ülésszakra Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is augusztus végén a képviselőknek. Lázár akkor azt mondta, azért kell majd sokat dolgozni, mert azt szeretnék, ha november végére, december elejére lezárulna a sarkalatos törvények vitája, és ezek mellett még az új adótörvényeket és a költségvetést is meg kell vitatnia a parlamentnek.

Az országgyűlés honlapján olvasható felsorolás szerint az Alaptörvény 32 darab sarkalatos törvényt nevesít, ezekről kellene a kormány tervei szerint még az őszi ülésszak végéig döntést hozni. A kormány eddig - még a tavaszi ülésszakban - az Állami Számvevőszékről, az egyházakról, a köztársasági elnök jogállásáról és a honvédelemről szóló sarkalatos törvényeket nyújtotta be a parlamentnek, és már mind a négy törvényt ki is hirdették. A sarkalatos törvények közé tartozik az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat is, amit kedden kezd el tárgyalni a kormány, és hamarosan sorra kerül a választójogi törvény is, miután Lázár János hétfőn az alkotmányügyi bizottság előtt ismertette a kormány terveit.

A sarkalatos törvények közé tartozik a képviselők jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény is, amelyet Lázár János arra hivatkozva változtatna meg, hogy álszent és visszaélésekre ad lehetőséget. A Fidesz frakcióvezetője hétfőn, az alkotmányügyi bizottság ülésén ismertette a rendszer átalakításáról szóló javaslatát, amely szerint a képviselők 750 ezer forintos fizetést és benzinkártyát kapnának, illetve akinek szüksége van rá, az az állam által bérelt ingatlanban lakhatna.

Tavaly a kormányváltás után, majd az őszi és a tavaszi ülésszakban is jellemző volt, hogy egyes törvényjavaslatokat nem a kormány, hanem kormánypárti képviselők önálló indítványként nyújtottak be a parlamentnek, mert így gyorsabban határozatot hozhattak róla. A parlament a héten csak két olyan törvénytervezetet tárgyal, amelyet kormánypárti képviselők nyújtottak be: Font Sándor termelői piacokkal kapcsolatos javaslata mellett Bánki Erik, Lezsák Sándor és Pichler Imre javaslatára a "Leghősiesebb Város" ("Civitas Invicta") címet adományozhatja a parlament Szigetvár városának.

(forrás: origo.hu)