A minimálbért megemelő cégek járulékkedvezményt kaphatnak, az áfaemelésből származó pénz egy külön költségvetési alapba kerülhet, és egyre biztosabbnak tűnik, hogy a kormány csökkenti több alapvető élelmiszer áfáját - az [origo]-t tájékoztató képviselők szerint többek között ez hangzott el a költségvetésről szóló keddi fideszes frakcióülésen, amelyen Orbán Viktor is jelen volt. Egy résztvevő szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy beszélt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.

Elcsitultak a Fidesz-frakcióban a jövő évi költségvetést és a két hete bejelentett adócsomagot érintő kritikák. Az [origo] információi szerint korábban több kormánypárti képviselő nehezményezte, hogy a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter úgy állt elő szeptember közepén több, a kiskeresetűek jövedelemcsökkenését okozó intézkedéssel, hogy a frakciók véleményét előzőleg nem kérték ki erről, a frakciótagok csak a sajtóból értesültek a döntésekről. Az első bejelentésnél ráadásul nem volt szó a jövedelemcsökkentő lépések ellentételezéséről, a képviselők pedig attól tartottak, hogy nekik kell szembenézniük a választók felháborodásával.

A kormánypárti frakciók kedd délutáni ülésén az [origo]-t tájékoztató képviselők egybehangzó állítása szerint már nem kaptak kritikát a kormány döntései, Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig a lépésekről "teljes körű tájékoztatást és megnyugtató válaszokat adott", igaz, az egyik frakciótag szerint a költségvetési számokról nem beszéltek.

"Mintha minden a legnagyobb rendben lenne"

A nemzetgazdasági miniszter egy résztvevő szerint "úgy beszélt, és olyan adatokat vonultatott fel statisztikai adathalmazokat tartalmazó előadásában, mintha minden a legnagyobb rendben lenne". A miniszterelnök bő háromnegyed órás előadásának a résztvevők szerint szintén pozitív kicsengése volt, elmondta ugyan, hogy miért lesz nehéz tartani a szeptemberben bejelentett gazdaságpolitikai és költségvetési célokat, de az államadósság csökkentésével szerinte európai szinten is kedvező helyzetbe kerül az ország.

A gazdaságpolitika kulcskérdésének a beszámolók szerint Orbán és Matolcsy is a munkahelyteremtést nevezték, azt mondták, hogy minél több munkahely keletkezik, annál többen kapcsolódnak be az adófizetésbe, vagyis annál jobban nő a nemzeti jövedelem. Az adóemelésekről a miniszter és a miniszterelnök is azt mondta a frakcióülés résztvevői szerint, hogy azok szükségesek és elkerülhetetlenek voltak, emellett jövedelmi csoportokra lebontott számításokat mutattak be arról, hogy az egyes rétegek milyen kompenzációt kapnak, hogy ne járjanak rosszabbul az intézkedésekkel.

Járulékkedvezményt kaphatnak a cégek

Több képviselő is jelezte ugyanakkor a kételyeit: a szuperbruttó múlt héten bejelentett többlépcsős kivezetéséről többen felvették, hogy a kormány eredeti tervével ellentétben az nem egyszerűbbé, hanem bonyolultabbá teszi az adórendszert. A miniszterelnök válasza az volt, hogy "egy bonyolult rendszernek a leegyszerűsítése is bonyolult".

Az adójóváírás kivezetésének hatásait tompító kompenzációról több vidéki képviselő felvetette, hogy a választókörzetében jóformán nincsenek is olyanok, akik 202 ezer forint felett keresnének, vagyis ne szorulnának rá valamilyen módon a kiegészítésre. Az [origo] információi szerint az ülésen az a megoldás hangzott el erre, hogy a 202 ezer felett keresők szuperbruttója után fizetett adókat egy nagyjából 100 milliárdos alapba gyűjtenék. A múlt héten bejelentett tervekkel ellentétben pedig nem a munkavállalóknak kellene saját maguknak kérniük a NAV-tól a kompenzációt, hanem a munkáltató is elintézhetné helyettük ezt.

A kis- és középvállalkozók minimálbér-emelés miatti kompenzálására olyan megoldást vázolt fel a nemzetgazdasági miniszter, amely szerint a béremelésért cserébe 50 százalékos járulékkedvezményt kapnának bizonyos feltételekkel a munkáltatók. Ennek részleteiről ugyanakkor több képviselő is azt mondta, hogy nem találta elég kidolgozottnak.

Felvetődött a frakcióülésen az is, hogy az emelkedő minimálbér és a kedvezőtlenebb gazdasági környezet miatt a nagyvállalatok a jövőben nem Magyarországon fektetnek be, vagy nem bővítik már meglévő beruházásaikat, a miniszterelnök azonban azzal hárította el ezeket a felvetéseket, hogy a közelmúltban több vállalattal, például az Audival, a Mercedesszel, az Opellel és a Bosch-sal is tárgyalt, és az derült ki számára, hogy a cégek további fejlesztéseket terveznek.

Nem esett szó újabb adóterhekről

A frakcióülés egyik résztvevője az [origo]-nak azt mondta, hogy Orbán beszámolójából fontos új információk nem derültek ki, a kormányfő inkább csak felhatalmazást kért a frakciótól, hogy milyen logika alapján készüljön el a jövő évi költségvetés. A forrás szerint sem Orbán, sem Matolcsy nem beszélt azokról a további várható adóemelésekről, amelyekről az [origo] számolt be a birtokunkba került költségvetési tervezetre hivatkozva.

A forrás szerint a beszámoló leglényegesebb eleme az volt, hogy a költségvetés hiány 3 százalék alatt tartása érinteni fogja a közkiadásokat. Ennek minden részlete azonban - a forrás szerint - nem derült ki a frakcióülésen, mivel számokat tartalmazó tervezetet nem kaptak a képviselők. Matolcsy György erről az ülésen azt mondta, hogy a 2 százalékpontos áfaemelésből - amelyből a kormány várakozásai szerint 150 milliárd forint folyhat be - egy stabilitási alapot hoznak létre. Matolcsy arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a költségvetés tervezésénél rosszabb nemzetközi adatokkal is számolnak, így nemcsak 265, hanem 280 eurós árfolyammal számolva is elkészítik a jövő évi büdzsé tervezetét.

Ahogy arról az [origo] korábban beszámolt, a frakcióülésen elhangzott, hogy a kétszázalékos áfaemelés hatásait az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése tompíthatja, a kedvezményes áfakulcs mértékéről, illetve az ide sorolandó termékek köréről azonban a gazdasági miniszter tájékoztatása szerint még nem született döntés.

 Több forrás szerint volt, aki rákérdezett arra, hogy maradni fog-e az eva és az ekho, amire a képviselők azt választ kapták, hogy minden marad a régiben. Másvalaki arra kérdezett rá Matolcsynál, hogyan valósul meg a miniszternek az a korábbi ígérete - amelyről még a bizottsági meghallgatásán beszélt -, hogy a felsőoktatásba több forrás áramlik majd. Matolcsy erre a forrás szerint azt mondta, hogy nem biztos, hogy minden szakot a jelenlegihez hasonlóan fog finanszírozni az állam, de a kormány tervei szerint elindul a "diákhitel 2", amely a jelenleginél kedvezőbb hitelkonstrukciókat biztosít majd a diákoknak.

Az ülésen a képviselők szerint nem esett szó újabb adók bevezetéséről, ahogyan azt a tervezet megismerése után Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke javasolta a múlt héten. A Költségvetési Tanács a múlt pénteken elfogadhatónak, de kockázatosak minősítette a büdzsé tervezetét. A javaslatra Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemmel szavazott, mert a dokumentum alapján úgy ítélte meg, hogy  a kormányzati intézkedések várható költségvetésiegyenleg-javító hatása sok esetben kisebb lehet a várt megtakarításnál, más intézkedések hatása pedig még nem becsülhető meg.

A költségvetést a kormány szerdai ülésén véglegesíti, és pénteken nyújtja be a parlamentnek.

(forrás: origo.hu)