A külügyi tárca EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a magyar elnökség időszaka alatt javult a kapcsolat a szomszédos államokkal az EU-ügyekben tapasztalt együttműködésnek köszönhetően.

Ódor Bálint az MTI-nek összegezve a magyar elnökség kisebbség- és nemzetpolitikai eredményeit, rámutatott: a jó együttműködésnek köszönhetően lehetőség nyílik oldottabb hangulatban párbeszédet folytatni a kisebbségek helyzetéről, a rájuk vonatkozó jogszabályokról is. Kiemelte: az elnökség alatt kifejezetten jó volt az együttműködés a V4-en belül, és Magyarországnak a schengeni bővítésért folytatott erőfeszítései is pozitív hatást gyakoroltak a kapcsolatokra.

Úgy fogalmazott: minden magyarnak az az érdeke határon innen és túl, hogy Magyarország erős érdekérvényesítési képességgel bírjon az Unióban. Hangsúlyozta: az Európai Unió csatlakozása az Európai Emberi Jogi Egyezményhez egy újabb lépés lesz az alapjogok védelmének biztosítására. Ez azt fogja jelenteni, hogy ha az unió intézményei olyan jogszabályt fogadnak el, ami sérti az alapjogokat, vagy ilyen döntést hoznak, akkor a polgárok ezeket megtámadhatják az Emberi Jogi Bíróság előtt. Értékelése szerint a magyar elnökségnek meghatározó szerepe volt abban, hogy a tárgyalások az unió és az Európa Tanács között érdemben haladjanak, illetve szakértői szinten lezáruljanak.

A helyettes államtitkár fontosnak nevezte, hogy az unión belül teljes mértékben, valamint Magyarország és szomszédai között minél hamarabb lebontsák a szabad mozgást korlátozó, még megmaradt akadályokat.

Jelezte: Románia és Bulgária is teljesíti a schengeni csatlakozási feltételeket, ezt a magyar elnökség alatt júniusban az unió belügyminiszterei egyhangúlag elismerték, amit a magyar elnökség alatti utolsó európai csúcson a miniszterelnökök is megerősítettek. Fontos, hogy a két ország csatlakozására - amiről a belügyminiszterek a szeptemberi ülésükön nem tudtak megállapodni - a két hét múlva sorra kerülő Európai Tanács előtt sikerüljön megoldást találni.

A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása kapcsán kifejtette: a szomszédos állam küszöbön álló uniós tagsága a helyi magyar kisebbség számára növekvő jogbiztonsággal jár, és szavatolja majd az alapjogi kérdések folyamatos ellenőrzését.

Ódor Bálint beszélt az Európai Örökség címre irányuló uniós fellépésről szóló határozatról, s ezzel összefüggésben rámutatott: 2013-14-ben a tagállamok jelölhetnek először, és az unió segíteni fogja a kiválasztott helyszínek, területek gazdasági fejlődését elsősorban a turizmuson keresztül. Fontosnak tartja, hogy Kárpát-medencei pályázatok is bekerüljenek a támogatott projektek közé.

Kitért arra, hogy a totalitárius rezsimekkel való szembenállás kiemelt alakjai között számos magyar említhető; az érintett kegyhelyek és a kulturális örökség megóvása fontos érték az unió számára.

A Duna-stratégiával kapcsolatban kiemelte: a vonatkozó akciótervben elismerték, hogy az országhatárok mentén különböző kultúrák élnek együtt, és utalt rá, hogy a stratégia számos, a határon átnyúló kapcsolatok előmozdítását célzó javaslatot fogalmazott meg.

Ódor Bálint fontos eredményként értékelte, hogy a magyar elnökségnek köszönhetően a kulturális sokszínűség melletti elkötelezettség megerősítést nyert az EU-ban. A kulturális sokszínűség és ezen belül is a kulturális örökség kérdése felkerült a térképre. Ezen a területen fontos, hogy további konkrét lépéseket tegyünk a következő időszakban - jegyezte meg. "A kultúra és a kulturális sokszínűség területére irányuló uniós források növelése alapvető érdekünk, mert fontos eszköz a kulturális különbségeken alapuló, diszkriminációmentes unió megerősítésében" - zárta értékelését Ódor Bálint.

(forrás: MTI)