A banki és a szuverén adósságválságok egymást kölcsönösen erősítő folyamatokká váltak Soros György szerint, aki a Financial Times blogjában azt írta: a bankoknak előbb garanciát kell nyújtani, a feltőkésítés pedig csak később következne.

Soros György szerint az euróövezeti válság megoldásán dolgozó európai vezetők elképzelései között van néhány "nem megfelelő" is, például az, hogy a bankok feltőkésítésében gondolkodnak, ahelyett, hogy garanciavállalást nyújtanának nekik. A magyar-amerikai nagybefektető a Financial Times blogjában megjelent írásában kifejti, hogy a banki és a szuverén adósságválságok egymást kölcsönösen erősítő folyamatokká váltak. Az a kilátás, hogy a banki feltőkésítéseket a kormányoknak kell finanszírozniuk, felhajtotta a kormánykötvényeket terhelő kockázati felárakat.

Soros javaslatának lényege, hogy a bankoknak előbb garanciát kell nyújtani, a feltőkésítés pedig csak később következne. Az egyes kormányok ugyanis most nem engedhetik meg maguknak a bankok tőkepótlását, mert akkor nem maradna elégséges finanszírozási forrásuk a szuverén adósságválság kezelésére.

Soros György - aki a héten, 95 más közéleti és gazdasági szereplővel, köztük Bajnai Gordon volt kormányfővel együtt nyílt levélben sürgette az euróövezeti vezetőket az azonnali cselekvésre az adósságválság megoldása érdekében - a Financial Times "A-list" című blogrovatában megjelent újabb írásában hangsúlyozza, hogy a bankok újratőkésítése sokkal kevesebbe kerülne a kormányoknak a válság enyhülése után, amikor a kormánykötvények és a banki részvények egyaránt "normálisabb" árfolyamszintekre térnek vissza.

A kormányok azonban hiteles módon garanciát tudnak nyújtani a bankoknak, mivel megvan a lehetőségük az adóztatásra. Ahhoz, hogy euróövezeti szinten mozgósítani lehessen ezt a lehetőséget, új, jogilag kötelező megállapodást kell kötni, amelynek megtárgyalása és ratifikálása időbe telik. Soros György hangsúlyozza, hogy nem a Lisszaboni Szerződés módosítására gondol, hanem egy új egyezményre. Írása szerint addig is azonban igénybe lehet venni az euróövezeti jegybankot (EKB), amely mögött máris ott van a tagállamok teljes garanciája.

A nagybefektető szerint majd egy nyugodtabb időszakban meg kell teremteni az új euróövezeti növekedési stratégia alapjait is, mivel növekedés nélkül hosszú távon fenntarthatatlanná válik az adósságteher - csakúgy, mint maga az Európai Unió.

(forrás: MTI)