Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legújabb jelentése szerint a központi költségvetés nettó adóssága 700 milliárd forinttal több, mint az év elején és 1000 milliárddal magasabb, mint a kormányváltáskor – írja a Ténytár blog.

Ennél még rosszabb adatokra számíthatunk a végtörlesztés miatti forintgyengülés miatt. Ha ezen az úton haladunk tovább, nem hogy háborút, még csatát sem nyerhetünk. Közismert tény, hogy a költségvetés minden évben deficites, azaz többet költ, mint amennyi bevétele van. Ez azonban önmagában nem vezet szükségszerűen az államadósság GDP-arányos növekedéséhez.

Az érthetőség kedvéért a blog szerzője egy egyszerű példán keresztül mutatja be, miért. A példa szerint ha a GDP adott évben 100 forint és az adósság 80 forint, akkor a GDP-arányos adósságunk 80 százalék.

Ha a következő évben a GDP 105 forintra nő (inflációval együtt) az adósságunk meg például 83-ra, akkor 83/105 = 79 százalékra csökken a GDP-arányos adósság, pedig felvettünk nem is kevés hitelt. A hivatalos növekedési adatot korrigálták az inflációval, de nekünk ezt nem kell megtennünk. Olyan ez, mintha valakinek tartoznék 1000 forinttal, ami a havi 100 ezer forintos fizetésem 1 százaléka, de csak öt év múlva kell megadnom, amikor már a magasabb, mondjuk 150 ezer forintos fizetésemnek csupán 0,6 százaléka lesz a tartozásom.

A II. Orbán kormány a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával tudta csak érdemben csökkenteni az államadósságot az elmúlt másfél évben. A probléma ezzel csak az, hogy ezt az összeget majd a jövőben vissza kell fizetni, és csak egyszer lehet elvenni - kicsit a családi ezüst eladásához lehetne hasonlítani. Azt is csak egyszer lehet értékesíteni, az érte kapott összeget pedig elkölteni, utána nincs többé. A jövőben vagy kevesebb lesz a nyugdíj ennyi pénzzel, vagy hitelfelvételre kényszerülnek a majdani kormányok, hogy a most felélt forrásokat vissza tudják fizetni. Ráadásul a kormány még így sem járt sikerrel, a legújabb ÁKK-jelentés alapján a központi költségvetés nettó adóssága 700 milliárd forinttal több, mint az év elején és 1000 milliárddal, mint a kormányváltáskor.

A korábbi szocialista-liberális kormányzatok, pedig az állami vagyon értéken aluli elherdálásával és újabb hitelek felvételével „foltoztak” a költségvetést, részben ennek is köszönhető, hogy az egekbe szökött az államadósság.

Sokan elmondták már, hogy „az államadósságot nem legyőzni kell, hanem ki kell nőni azt”. Ennek azonban nélkülözhetetlen előfeltétele a dinamikus gazdasági növekedés elérése. Hazánk jelenlegi kondíciói - külső tényezőktől függően - körülbelül négy-öt százalékos növekedést tesznek lehetővé. A strukturális reformok révén ez a szám akár hat-hét százalék is lehetne. Egy ilyen mértékű tartós növekedés, rendezett államháztartással, alacsony költségvetési hiánnyal lehetővé tenné, hogy hosszú távon kinőjük az államadósságot. Ez lenne hosszú távon az egyetlen módja az államadósság csökkentésének.

A jelenlegi államadósság törlesztőrészletei éves szinten azonban akkora összegeket emésztenek fel, ami szinte megfojtja a magyar gazdaságot. Az adósság átütemezése vagy újratárgyalása nélkül nincs lehetőség a gazdaság felpörgetésére, így a tartozások visszafizetésére sem. Tehát a kormány államadósság elleni háborúja eleve kudarcra van ítélve.

(forrás: tenytar.blog.hu)