Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozását az "alkotmányos jogállam testén ütött nyílt seb"-nek nevezte Stumpf István egy csütörtöki konferencián.

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István alkotmánybíró egy egri konferencián. Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki Stumpf.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról azt mondta, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet".

Ha az országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

(forrás: MTI)