A választási adatok közel teljes feldolgozottsága szerint a jelenlegi kormánykoalíció két pártja, a Polgári Platform és a Lengyel Parasztpárt alakíthat kormányt Lengyelországban. A koalíciónak 236 képviselője, vagyis biztos többsége lesz a lengyel parlamentben, és nem lesz szüksége harmadik koalíciós partnerre. Lengyelországban az 1989-es rendszerváltozás óta először történik meg, hogy egy párt kormányzati felhatalmazást kap két egymást követő parlamenti ciklusra.

A szavazatok 93,5 százalékos feldolgozottsága mellett 38,96 százalékra nőtt a kormányzó Polgári Platform (PO) előnye a lengyel választásokon. Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) 30,03, Palikot Mozgalma (RP) 9,94, a kormánykoalíció kisebbik pártja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 8,55, végül a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) 8,19 százalékot ért el.

Mandátumokra átszámolva ez a PO számára 206, a PiS-nek 157, az RP-nek 40, a PSL-nek 30, az SLD-nek pedig 26 képviselőt jelent az új szejmben. Ez azt jelenti, hogy az eddigi eredmények alapján a PO-PSL-koalíciónak megvan a biztos többsége, 236 képviselője a 460 tagú alsóházban, és újból kormányt alakíthat, nem lesz szüksége harmadik koalíciós társra.

Ha az eredmények nem változnak, Lengyelországban az 1989-es rendszerváltozás óta először történik meg, hogy egy párt kormányzati felhatalmazást kap két egymást követő parlamenti időszakra. A felsőházi választásokon a részeredmények szerint a száz mandátum közül a PO 63-at, a PiS 28-at, a PSL 2-t szerzett meg. További hét szenátori hely más indulóknak jutott. A választási részvétel 47,25 százalékos volt.

A lengyel parlament történetében először valószínűleg egy transzszexuális képviselőnő is helyet foglalhat a szejmben. Anna Grodzka a Palikot Mozgalmának krakkói listájáról szerezhet mandátumot. Az 57 éves képviselőnő, a párt krakkói listavezetője 18 ezer szavazatot (3,83 százalék) kapott, megelőzve a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) listavezetőjét, Tomasz Kalitát, akire 7870-en szavaztak.

Az országos választási bizottság kedd estére ígéri a választások hivatalos végeredményét.

A BBC jelentése szerint Donald Tusk jelenlegi kormányfő már bejelentette pártja választási győzelmét. A hírportál elemzése szerint Tusk és jobbközép pártja a gazdasági növekedésnek köszönheti várható választási győzelmét. Lengyelország az egyetlen európai uniós ország, amely elkerülte a gazdasági válságot, és az idei előrejelzések szerint gazdasági növekedése eléri a négy százalékot. Ez az Unió hét legnagyobb gazdasága között is a legmagasabbnak számít.

Tavaly nyáron az elnökválasztást is a Polgári Platform jelöltje, Bronislaw Komorowski nyerte, aki akkor szoros együttműködést ígért a kormánynak Lengyelország modernizálása és a jóléti állam megteremtése érdekében.

Az idő előtti elnökválasztásra azért volt szükség, mert Lech Kaczynski elnök, Jaroslaw Kaczynski ikertestvére életét vesztette tavaly áprilisban egy repülőszerencsétlenségben az oroszországi Szmolenszk közelében.

Lengyel-magyar tandem

Orbán Viktor miniszterelnöki megválasztása utáni első hivatalos útja Varsóba vezetett. Szijjártó Péter, a  miniszterelnök szóvivője a látogatásról akkor azt mondta: "Magyarország számára stratégiai fontosságú a közép-európai együttműködés erősítése, és a közép-európai együttműködés szempontjából a magyar-lengyel együttműködés kiemelkedő fontosságú".

Lengyelország és Magyarország az elmúlt egy évben hasonló válaszokat adott a gazdasági válságra, és hasonló költségvetési feszültségekkel küzdenek. A költségvetési nyomás csökkentésére a magyar kormány már tavaly bankadót vezetett be, a lengyel kormány pedig januárban közölte a különadó kivetését.

Orbán Viktor januárban közölte, hogy az új magyar alkotmánynak tartalmaznia kellene az államadósság felső korlátját, és a kormányfő kiemelte, hogy a lengyel minta szerint vezetné be ezt a szabályozást. Lengyelországban az alkotmányban szabályozzák az GDP-arányos államadósság lehetséges maximális értékét, amelyet 55 százalékban határoztak meg.

Magyarország júniusban adta át Lengyelországnak az EU soros elnöki posztját, és a magyar elnökség és a lengyel elnökség alatt is kiemelt ügy a nemzeti hatáskörbe tartozó, de a deficit és az államadósság nagysága szempontjából az uniós szabályoknak alávetett költségvetési politika.

(forrás: MTI)