Várhatóan már a közeljövőben véglegesen megoldódik a szlovákiai magyar helységnevek évtizedek óta húzódó ügye. A szlovák kormány magyar helységnévbizottsága, amely a múlt pénteken ülésezett Pozsonyban, összeállította a dél-szlovákiai, magyarok is lakta települések hivatalos magyar névlistáját, amelyet kormányrendeletben hirdetnek ki - tájékoztatta hétfőn az MTI pozsonyi tudósítóját Orosz Őrs, a szlovákiai magyar civilszervezeteket tömörítő Kerekasztal (SZMK) szakértője.

"Ez a testület ezért alakult, hogy lezárjon egy tulajdonképpen 90 éve húzódó és 17 éve megoldatlan problémakört, amelyet a dél-szlovákiai magyar települések helységnevei alkotnak" - jegyezte meg a szakértő. A dél-szlovákiai magyar helységnevek hivatalos jegyzékét a helységnévtábla törvény mellékleteként adták ki 1994-ban. Az akkori jegyzék azonban nagyon hézagos, vitatható, tele van helyesírási és más hibákkal is.

A mai négypárti szlovák kormánykoalíció által a kisebbségi nyelvhasználati törvényben eszközölt módosítások valamivel több mint 500 dél-szlovákiai településre vonatkoznak. "Ennek nagyjából egyötödét, valamivel több mint száz település elnevezését minősíthetjük problémásnak" - jegyezte meg Orosz.

Ezeknek a különböző okok miatt problémás helységneveknek a kérdését rendezte most a kormánybizottság. Orosz kifejtette, hogy a problémának nagyjából öt alcsoportja van.

Az első csoportot azok a települések alkották, amelyeket a múltban - többnyire a második világháború után - szlovák történelmi személyiségekről neveztek el, s amelyeknek mindmáig nem volt hivatalos magyar nevük. Ilyen például Stúrovo (Párkány), Hurbanovo (Ógyalla) vagy Kolárovo (Gúta) esete. "Itt nem volt sok munka, egész egyszerűen a magyar megnevezéseket pótolták" - szögezte le az SZMK képviselője. Korábban a szlovák államhatalom mereven elzárkózott attól, hogy ezeknek a településeknek hivatalos magyar nevük is legyen.

A második csoportot azok a településnevek alkotják, amelyekről az 1994-es jegyzék egyszerűen megfeledkezik. Ilyen például Nagyhind vagy Bábindal. A harmadik nagy csoportot azok a települések alkotják, amelyek magyar neve hibás helyesírással került be a jegyzékbe. "Rengeteg ékezetes problémát sorolhatnék fel" - jegyezte meg Orosz.

A negyedik csoportban olyan települések voltak, amelyek különböző neveken ismertek az utóbbi évszázadban. "Ezekben az esetekben igyekeztünk figyelembe venni a helyi közösség óhaját, illetve elkerülni a duplázásokat" - fejtette ki a szakértő. Példaként megemlítette: Szentes nevű település Magyarországon is van, ezért a kelet-szlovákiai Szentes nem véletlenül kapta a Bodrog előtagot még 1913-ban.

Az ötödik, s egyben legnehezebb kategóriát az összeolvadással és egyesítéssel létrejött települések jelentették. "Tipikus példa Mikolcsány és Nánás esete Gömörben. Ezt a két falut 1964-ben egyesítették Gemersky Sad néven, ami tükörfordításban Gömörliget, s ez került be a 94-es törvénybe. Ennek ellenére a név nem gyökerezett meg a köztudatban, s mindkét település lakossága a régi nevét használja. Ezekben az esetekben a régi neveket felhasználva a magyar helységnévadás szabályai szerint új helységnevet alkottunk, jelen esetben Nánásmikolcsány mellett döntöttünk" - mondta Orosz Őrs az MTI-nek.

Szlovákiában összesen 656 olyan település van, amelyek esetében kétnyelvű megnevezésre van szükség. Hivatalos magyar neve a törvény szerint 512 településnek lesz. A részben ruszinok, ukránok, romák és németek lakta települések hivatalos kisebbségi neveit szintén szakértők állítják össze. Nem hivatalos értesülések szerint a kormány a szükséges rendeletet még most ősszel megvitatja és kiadja. A települések kisebbségi elnevezéseinek használata a jövő év közepétől lesz hivatalos.

(forrás: MTI)