Legfeljebb negyvenötezer forintig felel az ügyfél a számlájáról lelopott pénzért, a bankhoz történt bejelentés után leemelt összegekért pedig kizárólag a pénzintézet felel. A bankok ugyanakkor bizonyíthatják az esetleges családi szándékot - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült, vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek, a fizető fél viseli negyvenötezer forintnak megfelelő összeg mértékéig a kárt, amennyiben a bejelentési kötelezettségének eleget tett.

Ha a fizetési eszköznek az ügyfél birtokából történő kikerülése, ellopása, valamint jogosulatlan használata tényét az ügyfél a törvény szerint bejelentette, a bejelentést követően a fizetési eszköz használatából eredő kárt - az ügyfél által jóvá nem hagyott fizetési műveletek okán - a fizető fél felé pénzforgalmi szolgáltató viseli.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: a fenti szabályok alapján logikus, hogy az ügyfélnek a lehető leghamarabb értesítenie kell a bankot a lopásról - hiszen a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló jogszabály egyértelmű, a bejelentés után leemelt összegekért, kizárólag a bank felel.

Nincs mindenütt non-stop bejelentővonal

Dr. Vizi András kifejtette, hogy Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elvárja, hogy huszonnégy órában működő bejelentési vonal álljon a pórul járt ügyfelek rendelkezésére, ám meg kell jegyezni, hogy ez jelenleg nem mindenhol van így.

Jó tudni, hogy a bejelentés előtt leemelt összeg sem teljes egészében az ügyfél felelőssége, a maximum negyvenötezer forinton túl ellopott pénzt jóvá kell számára írni.

Sőt, amennyiben a kártyát olyan tranzakcióhoz használták, ahol a PIN kód nem szükséges - például internetes vásárlásnál -, akkor még ezt az összeget sem lehet az ügyfél számlájáról levonni.

A banknak ugyanakkor lehetősége van arra, hogy bizonyos esetekben mentesülhessen a felelősség alól. A jogszabály szerint ehhez bizonyítania kell, hogy a jóvá nem hagyott tranzakcióval (fizetési művelettel) összefüggésben keletkezett kárt a kártyabirtokos csalárd módon eljárva okozta.

Jog és bizonyítási lehetőségek

Bizonyíthatja a bank továbbá azt is, hogy a kárt a minden üzletszabályzatban lefektetett kötelezettségeinek szándékos, vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozták - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Hivatkozhat a bank arra az előírásra is, a kártyabirtokos köteles a kártyát a szerződésben foglaltak szerint használni, valamint a kártyát és annak használatához szükséges személyes biztonsági elemek - a különféle kódok - biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani.

Ez lényegében arról szól, hogy a bank sikeresen bizonyíthatja, miszerint az ügyfél nem őrizte megfelelően a bankkártyát, vagy a PIN kódot, vagy nem jelentette be a lopást.

Érdekes jogi kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a bankkártya-használat során kifigyelték az ügyfelet. Pusztán az a tény, hogy a kártyát az elkövető PIN kóddal használta, még nem jelenti azt, hogy az ügyfél nem őrizte azt megfelelően.

Mit tehetnek a bankok az ügyfelekért?

Maguk a bankok is sokat tehetnek azért, hogy kevesebb problémát okozzanak az ellopott kártyák - húzta alá dr. Vizi András.

A bankkártyákkal történő visszaélések általában külföldön történnek, néhány bank már követi azt a gyakorlatot, hogy bankbiztonsági intézkedések részeként figyelik a bankkártyákkal végzett kiemelkedően magas, külföldi helyszínen végrehajtott tranzakciókat, és erről értesítik a bankkártya tulajdonost.

Szintén ügyfélbarát gyakorlat az ideiglenes letiltás alkalmazása. Gyakran azért nem kerül időben bejelentésre az ügy, mivel az ügyfél egyszerűen csak nem találja a kártyát, mire pedig a lopás ténye kiderül, már napok telnek el.

A tapasztalatok szerint egyébként az ideiglenes letiltás általában olcsóbb, és a rendes állapot könnyedén visszaállítható, ezért az ügyfelek is bátrabban használják.

(forrás: origo.hu)