A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a csőd- és a felszámolási eljárás gyorsítására dolgozott ki egy javaslatcsomagot, amely azonban a cégalapítás szabályain is szigorítana. Az egyeztetés alatt levő, nem végleges javaslat megszüntetné az egyszerűsített cégeljárást, amivel jelentősen növekednének az illetékek, és búcsút inthetnének a vállalkozók az egyórás cégalapításnak is.

Megszűnhet az egyszerűsített eljárás a kormányzat múlt héten vitára bocsátott tervezete szerint, amivel megnőne a cégalapítás ideje és költsége is, utóbbi kft.-k esetében közel az ötszörösére. Pedig a cégalapítások többsége az egyszerűsített eljárás módszerével történik.

A közigazgatási eljárás folyamatában lévő tervezet nem tekinthető a kormány álláspontjának, a társadalmi egyeztetés során akár minden pontja módosulhat - jelezte a tervezet előterjesztője. A tervezet több, cégekre vonatkozó törvényi szabályozást átírna a csődtörvénytől az illetéktörvényig. A csomag célja a Kormány.hu oldalon olvasható indoklás szerint az, hogy "a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak".

A törvénycsomag nagyobb részt a csődeljárás és a felszámolási eljárás gyorsításával foglalkozik, miközben növeli a bíróságok és a hatóságok szankcionálási lehetőségeit. Ezzel a kormány a közterhek beszedésének arányát javítaná, ugyanakkor hozzányúlnának a cégbírósági eljárás szabályozásához is, amely viszont drágább és hosszabb ügyintézést hozna a cégeknek.

Véget vetnének az egyszerűsített eljárásnak

A tervezet megszüntetné az úgynevezett egyszerűsített eljárást. Ennek lényege, hogy a cég alapítói, tulajdonosai az állam által meghatározott sablonok, úgynevezett szerződésminták alapján szerződnek egymással. Ez gyorsan áttekinthetővé teszi a rendszert, így például a cégbíróság a cégalapításról automatizálva, egy óra alatt döntést tud hozni. Mivel kevés emberi munkára van szükség, így az eljárás költsége is alacsony, vagyis a cégeknek kevés illetéket kell fizetniük.

A tervezet ugyan megszüntetné az egyszerűsített eljárást, a szerződésminta alkalmazását azonban nem. A módosítás következtében kibezetnék az egyszerűsített eljárás 15 ezer forintos illetékét, ehelyett a szerződésmintát alkalmazó egyéni cég 20 ezer, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (például bt.) 35 ezer, a zrt. és a kft. 70 ezer forint illetéket fizetne. Vagyis a cégbíróság továbbra is sablonok alapján dolgozná fel az adatokat, az illeték mértéke azonban kft. esetében mintegy ötszörösére emelkedne.

A tervezet megszüntetné a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek az egyszerűsített cégeljárást részletező bekezdését, helyébe egy rövidebb változat kerülne a szerződésmintáról. A megszüntetendő rész többek között tartalmazza azt a szabályt, amely szerint "a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz" az elbírálásról. Eszerint a cégalapítási eljárás a korábbi, 15 napos határidőre emelkedne.

Nem fognak örülni a vállalkozók

"Nem fognak örülni a vállalkozók, ha így lesz" - mondta Ardai Attila, a Céghmester Consult vezérigazgatója. A vállalkozássegítéssel foglalkozó cég megerősítette, hogy a kormány tervezete gyakorlatilag megszüntetné az egyszerűsített cégalapítást, ami az eljárás megdrágulásával és az elbírálási idő meghosszabbításával jár.

Ardai Attila szerint van olyan eset, hogy valóban gyorsan kell céget alapítani, például mert valaki csak így vehet részt egy projektben. Mint mondta, találkoztak olyannal, aki egy pénteki napon fordult hozzájuk azzal, hogy a következő keddre neki szüksége van egy bejegyzett cégre egy projektben való részvételhez.

A cégügyekkel foglalkozó szakember azt mondta, erre ma képes a cégbíróság, valóban működik, hogy egy óra alatt elbírálják a cégalapítási igényt. "Egy-egy ügyben előfordulhat elakadás, de az esetek 99 százalékban működik a gyors cégbejegyzés" - mondta.

Az egyszerűsített cégeljárás lényege, hogy a társasági szerződés iratminta alapján készül, ez alapján nyújtják be a cégek a kérelmüket. A normál cégeljárás azonban nem iratminta alapján készül, ezért a bíróságnak alaposabban és hosszabban kell vizsgálnia a dokumentációt. Ardai Attila azt mondta, elenyésző számban találkoznak normál eljárással céget alapítókkal. Ráadásul szerinte akkor is az egyszerűsített úton érdemes céget alapítani, ha később az iratmintától eltérnek tagok, mert az egyszerűsített és a változtatás összes költsége így is alacsonyabb, mint a normál alapítás teljes költsége lenne.

(forrás: origo.hu)