A gyermekkori visszatérő felső légúti fertőzések megelőzésére a legtöbb, amit egy szülő tehet, hogy tápanyagban gazdag, vegyes étrenddel kínálja a gyermeket, figyel a gyerek D-vitamin-pótlására, és minél több időt töltenek együtt a szabadban.

Ha a gyermek tartózkodik eleget a friss levegőn, és zöldségekben-gyümölcsökben gazdag, vegyes táplálkozást folytat, nincs szüksége multivitamin-készítményekre télen sem - mondják a lapunk által megkérdezett szakértők.

Bár az artritisz, az ízületi gyulladás leggyakrabban középkorú nőknél jelentkezik először, már gyerekkorban is kialakulhat a betegség, amely aztán egy életen keresztül megmarad. Magyarországon mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében általános, hogy későn diagnosztizálják a sok fájdalommal járó kórt. Pedig az időben megkezdett kezelés jelentős életminőség-javulást biztosít.

Kamilla 13 éves, artritiszét hatéves korában diagnosztizálták. Krónikus ízületi gyulladása kiterjed a lábára, a kezére, időnként az állkapcsára, de amióta úgynevezett biológiai terápiában részesül, a kislány fájdalmai jelentősen csökkentek.

Zaj van az utcán, a munkahelyen, szól a zene az üzletekben - az idegrendszer pedig fárad. Az információdömpingben nehéz tudatosan szelektálni, egyszerűbb a csapot teljesen elzárni, és időről-időre néhány napot csendben tölteni. Egyre népszerűbbek a csendes elvonulások, csendtáborok, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek is szükségük lenne a csend adományainak megtapasztalására.

Telefonáljunk, számítógépezzünk, hallgassunk zenét, és mindezt egyszerre - sugallják a reklámok.

A várandósság első szakaszában szedett folsav nem csupán a születési rendellenességek kockázatát csökkenti, hanem egy új norvég tanulmány szerint a későbbi beszédfejlődést is befolyásolja.

A fejlett országokban a csecsemőhalálozások egynegyede valamilyen súlyos veleszületett rendellenségre vezethető vissza. Ezért a szakemberek már a teherbeesést megelőző hetekben tanácsolják a folsavtartalmú vitaminkészítmények szedését, mert az ásványi anyag megvédi a születendő gyermeket  olyan rendellenességektől, mint a koponyahiány, a gerinchasadék vagy a vese- és szívelégtelenség.

Míg a fejlődő országokban a bélben élősködő horogférgek több tízezer ember halálát okozzák évente, a nyugati országok kutatóorvosai között egyre nagyobb az érdeklődés a féregterápia iránt. Vannak már olyan kísérleti eredmények, amelyek alapján a "féregoltás" védhet az allergiás és autoimmun betegségektől.

"A viszketés, ahogy átfúrják magukat a bőrömön, egyszerűen leírhatatlan" - mondta korábban a The New York Times-nak David Pritchard immunológus, a Nottinghami Egyetem kutatója, miután nyüzsgő horogféreg-lárvákat telepített alkarjára, azzal a céllal, hogy azok utat találjanak a mélyebb szövetek felé is.

Péntektől akár 10-15 Celsius-fokkal is hűvösebb lehet az idő, ami már érezhető hatást gyakorol az egészségi állapotra, közérzetre. Leginkább az idősek és a gyerekek fogják megérezni a változást, de egészséges felnőttek is számíthatnak vérnyomás-emelkedésre, ingerlékenységre, türelmetlenségre.

"Egyénenként változik, hogyan reagálunk a fronthatásokra. A legérzékenyebbek az idősek és a gyerekek, de a 10-15 Celsius-fokos lehűlést valószínűleg az egészséges felnőttek jó része is megérzi" - mondja dr.

A Mosoly Alapítvány terapeutái évek óta mesélnek az ország több kórházában súlyosan beteg gyerekeknek. Kiderült, hogy a gyerekek a Három kismalac téglaházában érzik magukat biztonságban, a Terülj, terülj asztalkámtól megjön az étvágyuk még akkor is, ha hetek óta nem bírtak enni, a táltos paripában pedig felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.

Műtét előtt álló, szorongó gyerekeknek sárkányok, boszorkányok, óriások legyőzéséről szóló mese ajánlott.

Egy új ausztrál kutatás szerint, ha a gyerek "tyúkokkal fekszik, tyúkokkal kél", nagyobb eséllyel marad sovány, mint "éjjeli bagoly" társai - még akkor is, ha naponta mindketten ugyanannyi órát töltenek alvással.

A Sleep című szakfolyóirat októberi számában olvasható kutatás összesen 2200, 9 és 16 év közötti ausztrál gyerek és serdülő alvási szokásait, testsúlyát és szabadidős tevékenységét vizsgálta négy napon keresztül.

Kiderült, hogy a későn fekvő és későn kelő fiataloknak nagyobb volt az átlagos testtömeg-indexe, és körükben másfélszer nagyobb volt az elhízás valószínűsége, mint korán fekvő és kelő társaiknál.

A Pediatrics (Gyermekgyógyászat) című szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány megállapítása szerint a krónikus székrekedés szokásos nem gyógyszeres kezelései közül a rostanyag-kiegészítés a leghatásosabb.

Dr. Merit M. Tabbers gyermekorvos, gasztroenterológus és holland kollégái az amszterdami Akadémiai Orvosi Központ gyermekkórházából tanulmányukban 9 korábbi vizsgálat eredményeit összegezték, melyek 640 gyermek kezeléséről tartalmaztak adatokat.

A Corvinus Egyetem és a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület (MEKE) kutatása szerint legalább 70 ezer gyerek küzd Magyarországon figyelemhiányos hiperaktivitással, közülük kevesebb mint ötezernek van róla diagnózisa. Pedig ha a többieknek is lenne, nem kellene az osztály "legrosszabb gyereke" bélyeggel élniük.

A leggyakoribb hazai gyermekpszichiátriai kórkép, illetve a tanulási nehézségek egyik leggyakoribb oka a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD - Attention Deficit Hyperactivity Disorder).

Legújabb kutatások szerint a terhesség alatt rendszeresen fogyasztott alacsony zsírtartalmú joghurtok növelhetik a születendő gyermeknél az asztma vagy az allergiás rhinitis, ismertebb nevén szénanátha kialakulásának kockázatát.

Az amerikai Harvard Közegészségügyi Intézet kutatói arra keresték a választ, hogy a tejtermékekben található zsírsavak védelmet nyújtanak-e a gyermekek allergiás megbetegedéseinek kialakulása ellen. Eredményeiket az Európai Légszőszervi Társaság jelenleg Amszterdamban zajló éves kongresszusán ismertették.