Bár az artritisz, az ízületi gyulladás leggyakrabban középkorú nőknél jelentkezik először, már gyerekkorban is kialakulhat a betegség, amely aztán egy életen keresztül megmarad. Magyarországon mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében általános, hogy későn diagnosztizálják a sok fájdalommal járó kórt. Pedig az időben megkezdett kezelés jelentős életminőség-javulást biztosít.

Kamilla 13 éves, artritiszét hatéves korában diagnosztizálták. Krónikus ízületi gyulladása kiterjed a lábára, a kezére, időnként az állkapcsára, de amióta úgynevezett biológiai terápiában részesül, a kislány fájdalmai jelentősen csökkentek. A gyógykezelés heti két injekciót és háromhetente laboratóriumi vizsgálatok sorát jelenti. Mivel az artritisz hátterében az immunrendszer hibás működése áll - amikor egyes fehérvérsejtek idegennek minősítik az ízületeket alkotó sejteket, és védekezésképpen gyulladásos folyamat alakul ki -, a kislány nem kaphat élő kórokozót tartalmazó oltást, többek között egyes kötelező védőoltásokat sem. A betegség egyelőre nem gyógyítható, és egy életen át tart.

A gyermekkori artritisz olyan gyakori, mint az asztma

"Diagnóziskor a szülők sokszor meglepve kérdeznek vissza: hogy lehet egy gyereknek reumatikus betegsége? Nincs benne a köztudatban,  gyerekkorban is kialakulhat krónikus ízületi gyulladásos betegség. Pedig a gyermekkori artritisz gyakorisága megegyezik más krónikus betegségekével, például az asztma vagy az 1-es típusú cukorbetegség gyakoriságával" - mondja dr. Constantin Tamás, a Tűzoltó utcai Gyerekklinika gyermekreumatológia részlegének vezetője.

Az artritiszben szenvedő gyerekek száma Magyarországon háromezer körül van, az érintett felnőttek száma pedig meghaladja a százezret. A betegség világszerte sok pénzbe kerül az államoknak és a cégeknek: felnőtteknél a táppénzre és rokkantsági járulékra történő kifizetések felének oka artritisz.

Krónikus gyulladás kórokozó nélkül

Az ízületi gyulladással járó betegség hátterében egyrészt genetikai hajlam, másrészt számos, egyelőre csak részben feltárt környezeti faktor együttes hatása állhat. "Például felnőttek esetében ma már tudjuk, hogy a dohányzás is növeli az artritisz kialakulásának kockázatát" - mondja dr. Ortutay Judit, az ORFI reumatológus főorvosa.

Bár az artritisz kialakulását megelőzheti vírusos vagy bakteriális fertőzés, ami katalizátorként hozzájárulhat a krónikus gyulladás kialakulásához, de az artritiszes kórképek alapvetően  olyan, tartósan fennálló gyulladást jelentenek a beteg szervezetében, amelyek nem köthetők kórokozóhoz.

"A szövődmények kialakulása szempontjából nem mindegy, hogy mikor fedezzük fel a betegséget. A hozzánk kerülő gyerekek sokszor nagyon hosszú kórtörténettel érkeznek. A felismerést hátráltatja, hogy a gyerekeknél sokszor nem jelentkezik fájdalom, szemben a felnőttekkel, ahol a fájdalom az egyik vezető tünet" - magyarázza dr. Constantin Tamás.

Felnőttkorban a betegség rendszerint középkorban és elsősorban nőknél alakul ki. A beteg általában azzal keresi fel a háziorvost, hogy reggel nem bírja mozgatni az ujjait, nyomásérzékenyek, fájnak a kisízületei, nem tud kézügyességet igénylő feladatot végezni, például hámozni. Gyerekeknél gyanúra ad okot az ízületek tartós vagy elmúló, majd újra jelentkező merevsége, duzzanata, melegsége, vagy hogy bár a gyerek nem panaszkodik fájdalomról, de nem szívesen jár. Előfordulhat a nyirokcsomók megnagyobbodása és jellemzőek a gyakori lázas periódusok.

A biológiai terápia a leghatékonyabb

Felnőttkorban is jellemző, hogy a beteg csak késve kerül szakorvoshoz. Pedig idővel az ízület mozgási képessége visszafordíthatatlanul elveszhet. Ezzel párhuzamosan sorvadni kezdhetnek az izmok, ami további funkcióvesztéshez vezet. A krónikus gyulladás az érintett végtag fokozott növekedését, duzzanatát is okozza.

Időben megkezdett terápiával viszont a betegség lefolyása kontrollálható: csökkenthető a fájdalom és megelőzhető az ízületek károsodása. A kezelések három alappillére a gyógyszeres, a fizioterápiás és az ortopéd-sebészi kezelés. A leghatékonyabb kezelés az ún. biológiai terápia.

Míg a "hagyományos" gyógyszereket kémiai úton állítják elő, addig az úgynevezett biológiai terápia gyógyszerei biológiai technológia útján készülnek, vagyis természetes eredetűek. Ennek megfelelően ezek a terápiás gyógyszerek szerves alkotóelemekből állnak (pl. cukor, fehérje, nukleinsav). Az injekcióban és infúzióban adott gyógyszerek nemcsak a fájdalmas tüneteket csökkentik minden korábbi szernél hatékonyabban, hanem célzottan befolyásolják a betegség kialakulásában szerepet játszó úgynevezett szabályozó útvonalakat, meggátolva a betegség előremenetelét.

"A legmodernebb biológiai terápiák itthon mindenki számára elérhetőek, és az OEP is támogatja őket. A betegség kezelésének fő problémája itthon inkább az, hogy a betegek késve kerülnek szakember elé" - mondta el dr. Poór Gyula, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnöke az Artritisz világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Az ország 21, diagnózis felállítással foglalkozó artritisz centrumába a háziorvosok adhatnak beutalót.

(forrás: origo.hu)