Teljesen átalakítja a magyar gyógyszerpiacot az, hogy az állam mostantól az olcsóbb, úgynevezett generikus szereket támogatja. Több nagy gyógyszercég emiatt súlyos veszteségeket kénytelen elkönyvelni, a patikusok pedig attól tartanak, hogy az átrendeződést a betegek fogják megszenvedni, mert nem biztos, hogy hozzá fognak jutni a felírt gyógyszerükhöz.

"Az emberek aggódnak a megszokott gyógyszereik támogatása miatt, az új támogatási lista megjelenése óta sokan érdeklődnek telefonon és személyesen is" - mondta az [origo]-nak Hávelné Szatmári Katalin patikus, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) októbertől hatályos új gyógyszerár-támogatási rendszerének fogadtatásáról.

A gyógyszerkasszának a várakozások szerint jövőre már húszmilliárd forintot megtakarító rendszer sajátossága, hogy miközben kétezer orvosság csaknem fele olcsóbb lett, a támogatás csökkenése miatt több száznak nőtt a fogyasztói ára, esetenként az eddigi sokszorosára. A pénztár vaklicitet hirdetett a gyógyszergyártók között, melyeknek egymás árainak ismerete nélkül kellett ajánlatot tenniük, majd egy második fordulóban mindenkinek megvolt a lehetősége, hogy alkalmazkodjon a legalacsonyabb árhoz. Az OEP az olcsóbb termékekre adott ártámogatással ösztönöz a vásárlásukra - ezek általában úgynevezett generikus (szabadalom által már nem védett hatóanyagot tartalmazó) szerek.

Kevés idő maradt a váltásra

"Nekünk az is a dolgunk, hogy érveljünk a generikus program mellett, de az emberekben érezhetően van egy ellenállás, sok esetben erőszaknak érzik, ha gyógyszert kell váltaniuk. Szerintem nem helyes sokszoros árral büntetni azokat, akiknek adott esetben a legolcsóbb szer nem megfelelő. Az új rendszernek biztosan vannak előnyei, de úgy tűnik, hogy a megalkotása során a betegek szempontjait senki sem gondolta át" - mondta Hávelné Szatmári Katalin.

A szövetség elnöke szerint szakmai oldalról is probléma, hogy kevés időt hagytak a váltásra. "Úgy nem lehet ekkora változást bevezetni, hogy egy hét marad reagálni rá. Legalább egy hónapra lenne szükség. Már csak azért is, mert amit a patikák már beszereztek a régi áron, azt is kötelesek októbertől az új - esetenként sokkal alacsonyabb - áron eladni" - magyarázta a szakember. Hozzátette, a dráguló szereken is buknak, hiszen azokat mostantól senki sem fogja venni, így a nyakukon marad. Mindez szerinte patikánként százezres nagyságrendű veszteséget okozhat, ami félévenként, az újabb vaklicitek alkalmával megismétlődhet.

OEP: Nem minősül gyógyszerváltásnak

Hasonló fenntartásokat említett a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke is. "A törvényalkotók szándékát értjük, az árverseny eredményeként az állam valóban kevesebbet költ a gyógyszerekre, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a fiskális szemlélet a betegek érdekeit képviseli. Átfogó reformra lenne szükség, ehelyett tűzoltás folyik a gyors megtakarítás reményében" - mondta megkeresésünkre Korodi Karolina.

"Az azonos hatóanyagú készítmények azonosságát erre hivatott magyar vagy európai uniós ügynökség igazolta. Szerte a világon bevett gyakorlat, hogy a betegek időről időre más-más cég termékeit kapják ugyanabból a hatóanyagból, van, ahol ez havonta változik. Ez a generikus program része, sehol nem minősül gyógyszerváltásnak" - írta az [origo]-nak a felvetésre reagálva az OEP sajtó- és kommunikációs főosztályának vezetője, Csete Beáta.

Lesz elég gyógyszer?

Korodi szerint ellátási problémák is jelentkezhetnek, miután az árversenyben sok kisebb forgalmú cég került jó helyzetbe a konkurenciának mélyen aláígérő ajánlataival. "Ha mindenki rövid időn belül a legolcsóbb készítményt akarja megvenni, akkor az nyilvánvalóan nem működik. A gyártóknak a gyártási volumen módosítása több hónapba, akár fél évbe is telik" - jegyezte meg Korodi Karolina. Hávelné Szatmári Katalin szerint "kisebb váltások után korábban is voltak olyan időszakok, amikor nem lehetett rendelni egyes szerekből".

Arra a kérdésünkre, hogy nem jelenthet-e a problémát a kisebb gyártók kapacitása, Csete Beáta azt válaszolta, "a jelenlegi információink alapján" ilyen probléma nincs: a vártnál több gyártó került helyzetbe, és szint "nincs olyan hatóanyag, amelynek esetében a korábbi több gyártó helyett most csak egy lenne kiemelt helyzetben". Közölte, hogy az a gyártó, amely a vállalása ellenére nem tudja a szükséges mennyiségű gyógyszert szállítani, "elveszíti a preferált státuszát, nem rendelhető közgyógyellátásra", és a következő eljárásnál hátrányból indul.

Bonyolult rendszer

Egy névtelenséget kérő gyógyszertári vezető úgy tájékoztatta az [origo]-t, hogy van olyan hálózat, amely a bonyolult rendszer miatt kénytelen volt "értelmező kézikönyvet" készíteni a gyógyszerészek számára, hogy annak segítségével tudjanak döntéseket hozni a rendelésről, készletezésről. Ha ugyanis valaki rosszul dönt, súlyos milliókat bukhat - ha nem tartja a készítményt, akkor azt máshol veszik meg.

Az OEP szerint viszont "az október 1-jétől ismert új árak jelentős része augusztus 23-a óta ismert a gyógyszerészek előtt", és a pénztár "külön anyagokkal" segítette az orvosok és a gyógyszerészek felkészülését. A nagykereskedők naponta kétszer szállítanak minden gyógyszertárnak, "bár valóban figyelni kell az átállásra, de fel lehet készülni rá" - áll az OEP válaszában.

A magyarországi cégek piacot veszítenek

Az, hogy több kis, generikus gyártó jól szerepelt a vakliciten, azt is jelenti, hogy számos nagy cég jelentős piacot veszített. Egy, a szakmából már visszavonult, neve elhallgatását kérő korábbi gyógyszeripari vezető kérdésünkre azt mondta, a négy nagy magyarországi gyártó közül a Richter és az Egis bukta a nagyobbat, a Teva és a Sanofi kisebbet.

Hozzátette viszont, a Richter és az Egis feltehetően azért nem mentek nagyon mélyre az árlicit során, mert arra számítanak, hogy a kisebb cégek nem fognak tudni eleget szállítani, és emiatt fél év múlva kieshetnek a rendszerből. A két nagy magyar számára veszélyes is lenne sokat engedni az itthoni árakból, mert azokat exportpiacaikon is figyelik, és számon kérik rajtuk az ügyfeleik.

"Felelős cég nem mehet le olyan árszintre, amilyenre most sokan lementek. Félő, hogy a rövid távú stratégiát alkalmazó cégek miatt a betegek pár hét vagy hónap múlva már nem fogják találni a patikákban a gyógyszerüket" - mondta érdeklődésünkre Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője. Közölte, a Richternek a piacvesztés éves szinten hárommilliárd forintos kiesést jelent, és ehhez még jön 4,1 milliárd az orvoslátogatói díjak emelkedéséből. Emiatt a társaságnál egyelőre létszámstop van, csökkentik a belföldi marketingköltséget, és folyik a portfólió felülvizsgálata - vagyis lesz olyan termék, amelyet a Richter nem fog tudni a piacon tartani.

Újra kell gondolni a stratégiát

"A vaklicitrendszer bevezetése az Egis számára piacvesztést és kétmilliárd forint bevételcsökkenést okoz, ami rövid távon a kutatási, fejlesztési és beruházási lehetőségeink szűkülésével jár. Összességében pedig a változás a hazai piac összes szereplője számára kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot eredményez" - közölte Menthy Mariann, az Egis Nyrt. kommunikációs vezetője. "Az egyik, több mint félmilliárd forint forgalmú gyógyszerünk árát a felére kellett volna csökkentenünk ahhoz, hogy a beteg annyiért juthasson hozzá, mint korábban. Ezen az árszínvonalon magyarországi körülmények között megoldhatatlan a gyártás" - tette hozzá.

"Miközben árbevételünk háromnegyede exportból származik, nyereségünk 94 százalékát magyarországi fejlesztésekbe forgatjuk vissza. A hátrányos adókörnyezet ellenére is csak Magyarországon kutatunk, fejlesztünk és gyártunk, magyar bázisról látjuk el exportpiacainkat. Ez immár behozhatatlannak tűnő versenyhátrányt jelent a magyarországinál kedvezőbb környezetből licitáló versenytársakhoz képest. Hosszú távon tehát újra kell gondolnunk a tisztán hazai bázisra alapozott stratégiánkat, és erőforrásokat kell átcsoportosítanunk olyan piacokra, ahol adottak a fejlődés lehetőségei" - áll az Egis válaszában.

Garanciát vállaltak az ellátás biztonságára

"Nem tudok olyan jelentős cégről, amelynek jó lenne az új szabályozás, mi is veszítünk rajta, legfeljebb a kisebb generikus gyártók profitálhatnak belőle" - mondta az [origo]-nak egy nagy nemzetközi gyógyszergyártónak az egyik, szintén a neve elhallgatását kérő alkalmazottja. Szerinte ugyanakkor ha a megtakarított pénzt innovációra, tehát új gyógyszerek befogadásának támogatására költenék, még jól is működhetne a rendszer, bár elismerte, hogy az eddigi jelzések alapján, a költségvetés jelenlegi helyzetében nem valószínű, hogy így fog történni.

(forrás: origo.hu)