A Magyar Bankszövetség - a köztársasági elnöknek írt levele után - következő lépésként az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, hogy állapítsa meg a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény alkotmányellenességét, és semmisítse meg azt - közölte a szervezet hétfőn.

A közlemény ismerteti: a bankszövetség elnöksége hétfőn megtárgyalta és támogatta a 2011. évi CXXI. törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadvány tervezetét. Az elnökség döntött a beadvány benyújtásáról, és érintett tagbankjainak javasolja a csatlakozást.

A beadvány részletesen kifejti a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény alkotmányellenességét alátámasztó indokokat, mind megalkotásának módjára, mind tartalmi rendelkezéseire vonatkozóan - közölte a bankszövetség, amely a kérdés kiemelt társadalmi jelentőségére tekintettel azt kéri, hogy a beadványt az Ab soron kívül tárgyalja.

A bankszövetség korábban levélben arra kérte a köztársasági elnököt, hogy küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. A szervezet álláspontja szerint ugyanis jóval nagyobb azoknak a száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek, továbbá az intézkedésnek jelentős makrogazdasági, rendszerstabilitási és növekedési kockázatai vannak.

A köztársasági elnök nyílt levélben tájékoztatta a szervezetet arról, hogy miért írta alá az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. "Arra a megállapításra jutottam, hogy a veszély igen nagy, a bankokat sújtó esetleges hátrányok pedig nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a pénzintézeteknek a közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük" - fogalmazott Schmitt Pál a levélben.

Patai Mihály, a bankszövetség elnöke pénteken, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) budapesti csúcstalálkozóján azt mondta: a devizahitelek végtörlesztési lehetőségének megteremtésével olyan pontra érkeztünk, ahol "a húrt már nem lehet tovább feszíteni".

A rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztés múlt csütörtöktől igényelhető, a svájci frankban felvett kölcsönöknél 180 forintos, az euróban felvetteknél 250 forintos, a japán jenben adott hiteleknél pedig 2 forintos árfolyamon.

Azok a devizahitelesek élhetnek a lehetőséggel, akiknek a devizahitelük fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgál. Ezeknek a devizakölcsönöknek több mint 80 százaléka 10 millió forint alatti, a maradék 20 százalék pedig a 10 és 30 millió forint közötti, 30 millió forint feletti devizaalapú jelzálogkölcsönt mindössze 38-40 ezer család vett fel.

A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli kérelmüket ez év december 30-ig kell beadniuk a bankjuknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük.

A hitelintézeteknek a törvényben rögzített árfolyamokat kötelező alkalmazniuk, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb a törvényben rögzítettnél, és a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést.

Emellett a devizahiteleseknek vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen. Ha az adós teljesíti ezeket a feltételeket, a pénzintézet nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását.

(forrás: MTI)