Terjedelmes cikket írt a New York Times amerikai lap a magyar kormány devizahitelesek megsegítését célzó végtörlesztési javaslatáról. Az intézkedés körülményeit párhuzamba állítják az amerikai ingatlanpiaci válsággal, és megállapítják, az USA-val szemben Magyarországon a bankokra szállt rá a kormány, viszont nem egyedül Orbán Viktor miniszterelnök érzett rá a bankellenes hangulatra Európában.

Magyarország a bankokat okolja - ezzel a címmel közölt cikket az amerikai New York Times a végtörlesztésről. A lap párhuzamba állítja a kidurranó amerikai ingatlanbuborékot és a devizahitel-válságot. Míg az USA-ban a kedvezményes kölcsönökből erejükön felül vásároltak túlárazott ingatlanokat, és ezek árának esése okozott válságot, addig Magyarországon a forint gyengülése és a devizák erősödése miatt kerültek nehéz helyzetbe sokan a devizahiteleket felvevők közül - írja a lap.

A New York Times szerint ugyanakkor, míg az USA-ban a bankok és az ügyfelek között létrejött szerződéseket sérthetetlennek tekintették, és csak egyes bankoknak kellett súlyos büntetéseket fizetniük tisztességtelen magatartás miatt, ami az elkeseredett ingatlantulajdonosokon nem sokat segített, Magyarországon a bankoknak kell szenvedniük.

"Magyarországon a populista kormány úgy döntött, hogy a - többnyire külföldi tulajdonban lévő - bankoknak kell szenvedniük" - írja a lap, amely ismerteti a végtörlesztésről szóló, a köztársasági elnök által a héten aláírt törvényt, illetve a korábbi, a hitelek rögzített árfolyamon történő törlesztését lehetővé tevő javaslatot. A lap szerint egyelőre nem világos, mekkora segítség lesz a végtörlesztés az adósok számára, de az európai pénzügyi rendszert felháborította a lépés - írják.

A New York Times felsorolja, hogy a magyar kormány milyen egyéb, korábbi intézkedésekkel dühítette fel a többi európai államot. Megemlítik a médiatörvényt, a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződés felmondását, illetve a jegybankelnök fizetésének csökkentését. Most a bankokra szálltak rá - írják.

A lépés elsősorban a Magyarországon számos bankban érdekelt osztrákokat háborította fel. "Ez súlyos törvénysértés" - idézte a New York Times Josef Christlt, az osztrák központi bank korábbi igazgatóját, aki közölte, hogy az intézkedés miatt tovább csökkent a forint árfolyama, ami miatt még rosszabb helyzetbe kerültek az adósok, és kritizálta a magyar gazdaság teljesítményét is. "Magyarország a növekedés szempontjából alul-, a hiány szempontjából viszont túlteljesít."

A lap szerint kérdés, hogy valóban érvénybe tud-e lépni a törvény, és ha érvénybe is lép, nem lehet majd csodálkozni, ha a bankok nem lesznek hajlandók hitelt nyújtani azoknak, akik ebből fedeznék végtörlesztésüket.

Orbán Viktor miniszterelnök azonban a New York Times szerint ráérzett egy szélesebb körben elterjedt bankellenes hangulatra. A lap felidézte José Manuel Barroso európai bizottsági elnök pénzügyi tranzakciók megadóztatására vonatkozó kezdeményezését kísérő szavait: "Itt az idő, hogy a pénzügyi szektor is visszaadjon valamit társadalomnak", illetve Angela Merkel német kancellár pápával folytatott beszélgetését, amelynek során Merkel közölte, lehetővé kellene tenni, hogy a politikusok az emberek érdekében, ne pedig csak a piacok kedvére politizáljanak.

(forrás: origo.hu)