Az a legjobb a Fidesznek, ha az LMP és az MSZP egymással verseng, a Jobbik pedig felszív valamennyi szavazót a kormányellenes táborból, de egyik sem erősödik meg annyira, hogy egyedül esélye legyen. Kormánypárti képviselők szerint ilyen helyzet előállítására törekszik a Fidesz és a KDNP, miközben a választási törvénnyel együttműködére kényszerítheti az egymással versengő ellenzéki pártokat. A Jobbik és az LMP szavazóinak óvatos és véletlenszerű gesztusokkal üzennek, de arra figyelnek, hogy az MSZP-hez ne legyen közük.

Az új választási törvény sokat elárul arról, hogy hogyan viszonyulnak a kormánypártok az ellenzékhez - mondta az [origo]-nak egy kormányzati posztot is betöltő fideszes képviselő. A nyár óta formálódó, az országgyűlés elé eddig be nem terjesztett törvényjavaslat a nagyobb pártoknak, illetve a pártszövetségeknek kedvez azzal, hogy a jelenlegi kétfordulós helyett egyfordulóssá alakítaná a választási rendszert.

A Lázár János kormánypárti frakcióvezető által hétfőn ismertetett elképzelés szerint az egyéni körzetekben az a párt kapna mandátumot, amelyik jelöltje a legtöbb szavazatot szerzi, vagyis nem kellene abszolút többséget (50 százalék plusz egy szavazatot) szerezni a győzelemhez, mint a mostani szabályok szerint. A kis pártoknak így már az első forduló előtt szövetséget kellene kötniük egymással, hiszen ha egy nagyobb párt mind a 106 egyéni körzetben nyer, akkor megszerzi a többséget a 200 fős parlamentben.

Egy, a Heti Válasz múlt heti számában megjelent cikk szerint jelenlegi és korábbi ellenzéki politikusok egy olyan szövetség létrehozásán dolgoznak, amely összefogná a kormánnyal elégedetlen pártokat, illetve civil és szakmai szervezeteket is. Az [origo] által megkérdezett ellenzéki források szerint ilyen együttműködés létrehozásáról legfeljebb informálisan van szó, de többen is azt mondták, valóban ez tűnik az egyetlen lehetőségnek arra, hogy bárki is versenybe szálljon a kormánypártokkal a 2014-ben esedékes választásokon. A Medián szeptemberi felmérése szerint a Fidesz támogatottsága hat éve nem volt olyan alacsonyan, mint most, de így is messze meghaladja a többi pártét: a biztos pártválasztók 31 százaléka a Fideszre, 12-12 százalék az MSZP-re és a Jobbikra, 6 százaléka pedig az LMP-re szavazna.

Néhány mondatban elintézik az ellenzéket

Több kormánypárti politikus is azt mondta az [origo]-nak, hogy az ellenzékről ritkán esik szó a frakció, illetve a választmány ülésein, ha pedig szóba kerül a téma, akkor is néhány mondatban elintézik. Ezt azzal indokolták, hogy a Fidesznek jelenleg nincs alternatívája, így az üléseken főként kormányzati kérdésekkel foglalkoznak. A kormánypárti képviselők azt mondták: a cél az, hogy fenntartsák az ellenzék jelenlegi megosztottságát, vagyis, hogy a következő választásokon a Fidesszel szembeni tiltakozószavazatokat ne egyetlen, hanem több ellenzéki párt kapja meg.

A kormányzati posztot is betöltő forrás szerint a Fidesz vezetői tisztában vannak azzal, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik koalícióképtelen egymással, így hiába ösztönzi együttműködésre a választási törvény az ellenzéki pártokat. A forrás szerint a 10 százalék körüli támogatottsággal rendelkező Jobbik megléte kifejezetten érdeke a Fidesznek, hiszen a kormánypárt bal és jobboldali ellenzéke nyilván nem fog összefogni egymással.

A frakciószövetség egyik meghatározó tagja szerint a kormánypártoknak nem kedvezne, ha az MSZP és az LMP egymásra találna, amit egy LMP-vel kötött megállapodás akadályozhatna meg, de azt nem tudta megmondani, hogy erről akár csak informális döntés született volna a kormánypártok vezetésében. Egy másik kormánypárti képviselő a Fidesz és az LMP viszonyáról azt mondta: "következetes és tudatos" lépés Orbán részéről, hogy parlamenti válaszaiban az ellenzéki frakcióvezetők közül elsőként és leghosszabban gyakran Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének válaszol. A forrás szerint Orbán ezzel azt akarja elérni, hogy az LMP megerősödjön az MSZP-vel szemben.

Schiffer András az [origo]-nak azt mondta: nincs együttműködés az LMP és a Fidesz között, még informális egyeztetések sincsenek a két párt vezetői között, és azt mondta, hogy jelenleg nincs beszélő viszony közte és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője között. Schiffer szerint jelenleg rosszabb a két párt viszonya, mint tavaly júliusban, amikor Orbán ellátogatott az LMP frakcióülésére, a helyzetet tükrözi az új választójogi törvény is, amely szerinte kifejezetten az LMP ellen irányul.

Az MSZP-s ötletet soha

Az LMP megerősítéséről beszélő kormánypárti forrás szerint a Fidesz azzal is próbálja hatástalanítani az ellenzéki pártokat, hogy a Jobbik és az LMP egy-egy javaslatát néha felkarolja. Szerinte ilyen volt a Jobbik esetében a Trianon-emléknapról, az LMP-s javaslatok közül pedig a plázaépítési stopról szóló. (A Népszabadság azonban kedden arról írt, hogy az LMP visszavonta a plázastopról szóló javaslatát, mivel az ellenzéki párt szerint a Fidesz a saját javaslataival kiforgatta volna azt. Az LMP eredeti javaslata szerint a kereskedelmi beruházások engedélyezésébe a területileg illetékes önkormányzatok mellett a szomszédos települések, civil szervezetek is beleszólhattak volna annak érdekében, hogy hatékonyabban érvényesüljenek a környezetvédelmi szempontok. A Fidesz viszont egy központi kormányzati szerv hatáskörébe utalta volna a kereskedelmi fejlesztésekről szóló döntést.)

A forrás szerint az ilyen lépések egyik célja, hogy az LMP-, és a Jobbik szavazói felé is jelezzék nyitottságukat a kormánypártok. Hogy mikor, melyik ellenzéki javaslatot támogatják, az nem kiforrott stratégia része, a gyakorlatban dől el - mondta a forrás, és hozzátette: egy szocialista javaslat felkarolását viszont nem tartja elképzelhetőnek.

Orbán Viktor kormányfő zárt körben megtartott beszédeiben korábban többször kitért az ellenzék helyzetére. Szeptemberi kötcsei beszédében pedig azt mondta a Heti Válasz szerint, hogy szerinte a szocialista párt már "nem kell fel többet", a kormánypártok szeptemberi frakcióülésen pedig az [origo] információi szerint úgy értékelte a helyzetet, hogy a pártszövetség nyeregben van, gyakorlatilag nincs ellenzék, de ezt a helyzetet nem lesz könnyű megtartani. Egy, júliusi frakcióülésen pedig arról beszélt Orbán, hogy egyre erőteljesebb lesz az igény az értelmiség egy részében, hogy a médiában és a politikában "a Fideszen kívüli világ is megjelenjen" és valószínűleg ösztönözni fogják, hogy "létrejöjjön valami alternatíva".

(forrás: origo.hu)