Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.

A kutatók kimutatták, hogy a szívbetegséget leginkább befolyásoló gén működését módosíthatja a nagy mennyiségű gyümölcs és nyers zöldség fogyasztása. Vizsgálatuk eredményeit a PLoS Medicine legújabb számában közölték.

A szívbetegség és bizonyos daganattípusok kialakulásának kockázatát is csökkentő brokkolifajtát dobott piacra egy brit kutatóintézet.

A kelet-angliai Norwich városában működő Élelmiszer Kutatóintézet (IFR) szakemberei által kifejlesztett "csodazöldség" külsőre ugyanolyan, mint hétköznapi társai, ám kétszer-háromszor nagyobb mennyiségű glükorafanin nevű vegyületet tartalmaz, amely a szakemberek a normális brokkolinál is hatékonyabban csökkentheti a szívbetegség és bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát.

A fruktóz, azaz a gyümölcscukor túlzott mértékű fogyasztása káros is lehet az egészségre. A dietetikus tanácsa, hogy minél kevesebb cukrot használjunk édesítésre, hiszen fogyasztunk cukrokat a gyümölcsökben, tejtermékekben is.

Robert Lustig endokrinológus, a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem tanára két év alatt a Youtube egyik sztárja lett. Mára közel 1,7 millióan nézték meg "Cukor: a keserű igazság" című, 2009 májusában tartott előadását, melyben a legédesebb cukorfajta, a fruktóz, azaz gyümölcscukor túlzott mértékű fogyasztásának káros hatásait tárgyalta.

Az alma, a körte és más fehér húsú gyümölcsök és zöldségek naponta fogyasztva védelmet nyújthatnak a stroke ellen - tették közzé kutatásuk eredményeit a holland Wageningen Egyetem munkatársai a Stroke című szakfolyóiratban.

Korábban már sikerült igazolni, hogy bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással csökkenteni lehet a stroke kockázatát, egy most megjelentetett tanulmány azonban ennél részletesebb kapcsolat feltárására vállalkozott: az elfogyasztott zöldségek és gyümölcsök színe alapján kereste az összefüggéseket.

Táplálkozástani szempontból a szőlő az egyik legértékesebb gyümölcsünk: vitaminokban, ásványi anyagokban, rostban és más egészségvédő vegyületekben is gazdag. Szőlőszezon idején a nyers gyümölcs mellett ajánlott must formájában is fogyasztani, valamint érdemes megismerkedni a magjából készült olajjal is.

A szőlő a friss, lédús gyümölcsök között a magas energiatartalmúak közé tartozik (78 kcal/100g). A benne található gyorsan felszívódó szénhidrátok (glukóz, fruktóz és szacharóz) mennyisége évjárattól, termőhelytől és fajtától függően 18-22g/100g között változik.

A fokozott izzadás miatt a hőségben 4-5 pohárral több folyadékra van szüksége a szervezetnek - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által kiadott sajtóközleményben. A kismamáknak, a túlsúlyosoknak, az időseknek és a sportolóknak különösen figyelniük kell a kánikulában folyadékfogyasztásukra.

A nagy hőségben a napi ajánlott 1,5-2 liter folyadéknál jóval többre van szüksége a szervezetnek. Extrém helyzetben - mint például a tűző napon végzett, egész napos megerőltető fizikai munka esetén - a szervezet akár 8 liter folyadékot is veszít.

Közismert, hogy a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás csökkenti egyes daganatok, például a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Egy most közzétett ausztrál kutatás szerint azonban a zöldségek és gyümölcsök védőhatása függ attól, hogy a daganat kialakulásának veszélye a bélrendszer mely szakaszát érinti.

A vastagbél felső (proximális) és alsó (disztális) szakaszát például a káposztafélék - káposzta, karfiol, brokkoli, kelbimbó - védik, de a vastagbél alsó szakaszában a rendszeres almafogyasztás is csökkenti a daganat kialakulásának kockázatát.