A gyermekkori visszatérő felső légúti fertőzések megelőzésére a legtöbb, amit egy szülő tehet, hogy tápanyagban gazdag, vegyes étrenddel kínálja a gyermeket, figyel a gyerek D-vitamin-pótlására, és minél több időt töltenek együtt a szabadban.

Ha a gyermek tartózkodik eleget a friss levegőn, és zöldségekben-gyümölcsökben gazdag, vegyes táplálkozást folytat, nincs szüksége multivitamin-készítményekre télen sem - mondják a lapunk által megkérdezett szakértők.

Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.

A kutatók kimutatták, hogy a szívbetegséget leginkább befolyásoló gén működését módosíthatja a nagy mennyiségű gyümölcs és nyers zöldség fogyasztása. Vizsgálatuk eredményeit a PLoS Medicine legújabb számában közölték.

A cink rendkívül fontos szerepet játszik az idegsejtek egymás közti kommunikációjának szabályozásában, és jelenléte befolyásolhatja a tanulás és az emlékek kialakulásának folyamatát is.

A cink a szervezetben igen kis mennyiségben (2-3 gramm) jelenlévő létfontosságú nyomelem, amelynek eloszlása a szervezeten belül nem egyenletes, de az agyban és az izomzatban koncentrációja viszonylag állandó. Fontos szerepe van a vércukorszint és az anyagcsere szabályozásában, a sebgyógyulásban, az ízérzékelésben és a növekedésben.

A szívbetegség és bizonyos daganattípusok kialakulásának kockázatát is csökkentő brokkolifajtát dobott piacra egy brit kutatóintézet.

A kelet-angliai Norwich városában működő Élelmiszer Kutatóintézet (IFR) szakemberei által kifejlesztett "csodazöldség" külsőre ugyanolyan, mint hétköznapi társai, ám kétszer-háromszor nagyobb mennyiségű glükorafanin nevű vegyületet tartalmaz, amely a szakemberek a normális brokkolinál is hatékonyabban csökkentheti a szívbetegség és bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát.

A Pediatrics (Gyermekgyógyászat) című szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány megállapítása szerint a krónikus székrekedés szokásos nem gyógyszeres kezelései közül a rostanyag-kiegészítés a leghatásosabb.

Dr. Merit M. Tabbers gyermekorvos, gasztroenterológus és holland kollégái az amszterdami Akadémiai Orvosi Központ gyermekkórházából tanulmányukban 9 korábbi vizsgálat eredményeit összegezték, melyek 640 gyermek kezeléséről tartalmaztak adatokat.

Ősz végéig tart a padlizsán szezonja. Magnéziumban, kalciumban és vitaminokban különösen gazdag, érdemes minél többet fogyasztani belőle.

A Magyarországra a török hódoltság idején került padlizsánt nevezik törökparadicsomnak is, de időnként találkozni az angol és német nevének tükörfordításaként született tojásgyümölcs elnevezéssel is. A zöldség szezonja július végétől késő őszig tart. Húsos bogyótermését fogyasztjuk, amelynek alakja lehet hosszabb hengeres, tojás, vagy gömb alakú.

Jó néhány napig marad még a vénasszonyok nyara, ezalatt érdemes napozással feltölteni a szervezet D-vitamin-raktárait. A D-vitamin szinte minden életfolyamatban fontos, és a vírusfertőzésekkel szembeni ellenállást is növeli. A magyarok többségének alacsony a D-vitamin-szintje.

"Míg nyáron elég volt napi 5-10 perc, most, hogy a nap ereje már gyengébb, legalább fél óra, néhány hét múlva pedig több óra napon tartózkodás kellene ahhoz, hogy kielégítsük a szervezet napi D-vitamin-szükségletét.

Az alma, a körte és más fehér húsú gyümölcsök és zöldségek naponta fogyasztva védelmet nyújthatnak a stroke ellen - tették közzé kutatásuk eredményeit a holland Wageningen Egyetem munkatársai a Stroke című szakfolyóiratban.

Korábban már sikerült igazolni, hogy bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással csökkenteni lehet a stroke kockázatát, egy most megjelentetett tanulmány azonban ennél részletesebb kapcsolat feltárására vállalkozott: az elfogyasztott zöldségek és gyümölcsök színe alapján kereste az összefüggéseket.

Táplálkozástani szempontból a szőlő az egyik legértékesebb gyümölcsünk: vitaminokban, ásványi anyagokban, rostban és más egészségvédő vegyületekben is gazdag. Szőlőszezon idején a nyers gyümölcs mellett ajánlott must formájában is fogyasztani, valamint érdemes megismerkedni a magjából készült olajjal is.

A szőlő a friss, lédús gyümölcsök között a magas energiatartalmúak közé tartozik (78 kcal/100g). A benne található gyorsan felszívódó szénhidrátok (glukóz, fruktóz és szacharóz) mennyisége évjárattól, termőhelytől és fajtától függően 18-22g/100g között változik.

A fokozott izzadás miatt a hőségben 4-5 pohárral több folyadékra van szüksége a szervezetnek - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által kiadott sajtóközleményben. A kismamáknak, a túlsúlyosoknak, az időseknek és a sportolóknak különösen figyelniük kell a kánikulában folyadékfogyasztásukra.

A nagy hőségben a napi ajánlott 1,5-2 liter folyadéknál jóval többre van szüksége a szervezetnek. Extrém helyzetben - mint például a tűző napon végzett, egész napos megerőltető fizikai munka esetén - a szervezet akár 8 liter folyadékot is veszít.

Legújabb kutatások szerint a terhesség alatt rendszeresen fogyasztott alacsony zsírtartalmú joghurtok növelhetik a születendő gyermeknél az asztma vagy az allergiás rhinitis, ismertebb nevén szénanátha kialakulásának kockázatát.

Az amerikai Harvard Közegészségügyi Intézet kutatói arra keresték a választ, hogy a tejtermékekben található zsírsavak védelmet nyújtanak-e a gyermekek allergiás megbetegedéseinek kialakulása ellen. Eredményeiket az Európai Légszőszervi Társaság jelenleg Amszterdamban zajló éves kongresszusán ismertették.

Napi két kávé még nem árt, de a teák, a maté és bizonyos fűszernövények is kitűnő serkentőszerek. Az energiaitaloktól viszont jobb tartózkodni, könnyű függővé válni tőlük.

Sokak számára ismerős, hogy egy-egy vizsgára készülve, vagy határidős feladaton dolgozva számolatlanul önti magába a kávét vagy az energiaitalt. Az ilyen túldoppingolt periódusok után rendre felmerül a gondolat, hogy mértékletesebben kellene bánni az élénkítőszerekkel, vagy egészségesebb helyettesítőket kellene keresni.

Közismert, hogy a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás csökkenti egyes daganatok, például a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Egy most közzétett ausztrál kutatás szerint azonban a zöldségek és gyümölcsök védőhatása függ attól, hogy a daganat kialakulásának veszélye a bélrendszer mely szakaszát érinti.

A vastagbél felső (proximális) és alsó (disztális) szakaszát például a káposztafélék - káposzta, karfiol, brokkoli, kelbimbó - védik, de a vastagbél alsó szakaszában a rendszeres almafogyasztás is csökkenti a daganat kialakulásának kockázatát.