Nick Beecroft közgazdász három lehetséges forgatókönyvet lát a világgazdasági folyamatok alakulására. Szerinte a legvalószínűbb, hogy a novemberi G20-csúcson az euróövezeti vezetők megállapodnak az adósságválság kezeléséhez szükséges radikális lépésekben. Jöhet azonban a "Válság 2.0" is, amikor összeomlanak a piacok, de előfordulhat a "japanizálódás" is, amikor a világgazdaság "élőhalottá" válna.

Az iparilag fejlett G20-as államok vezetőinek november eleji találkozóján alapvetően eldőlhet, hogy milyen irányban halad tovább a világgazdaság, de kedvező előjelnek tekinthető, hogy az euróövezeti vezetők, vélhetően amerikai és ázsiai politikusok figyelmeztetésére is hallgatva belátták, hogy milyen súlyos a helyzet - mondta Nick Beecroft, a Saxo Bank vezető piacelemzője az MTI-nek adott interjúban csütörtökön.

A szakember elmondta, a pénzintézet negyedik negyedévi előrejelzésében három lehetséges forgatókönyvet lát az elkövetkező időszakra. A legvalószínűbb, 65-70 százalékos eséllyel bekövetkező változat szerint az euróövezeti vezetők megállapodnak az adósságválság kezeléséhez szükséges radikális lépésekben. A piacok által is szorgalmazott forgatókönyv szerint tovább növelik az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) erejét, feltőkésítik a bankokat, miközben Görögországban rendezett államcsődöt hajt végre. Mindezt a november eleji G20-as csúcson jelenthetik be - mondta az elemző.

Jöhet a "Válság 2.0"

Beecroft szerint 20-25 százalék eséllyel a "Válság 2.0" jöhet el, amikor is nincs európai megállapodás, a befektetők pedig egyszerűen nem finanszírozzák tovább a bajba jutott államokat. A közgazdász szerint ekkor összeomlanának a piacok, a bankok jelentősen csökkentenék eszközállományukat, ami az adósságszintek radikális visszaeséséhez vezethet. Kifejtette: "borzalmas 2-3 év következne be, de megfelelő alapokat hozna létre az elkövetkező 10-20 év növekedéséhez".

A harmadik forgatókönyv, a "japanizálódás" 10 százalékos eséllyel történhet meg, amikor is nincs ugyan markáns euróövezeti megoldás, ám a piacok sem omlanak össze. "Ilyen esetben a világgazdaság élőhalottá válna" - fogalmazott a közgazdász.

A pénzpiacok szabályozásáról, a válság tanulságainak levonásáról szólva kiemelte, a két valószínűbb forgatókönyv más-más jövőképet vetít. Az elsődleges változat szerint a valódi pénzügyi reformokat elhalasztják, és a bankrendszer folyamatos szóbeli felelősségre vonása igenis negatív következményekkel jár.

A "Válság 2.0", a pénzpiaci összeomlás azonban hozhat radikális változásokat, így a bankrendszer visszatérhet valódi funkciójához, azaz, hogy pénzt közvetítsen a társadalomban a megtakarítóktól a beruházók felé - magyarázott a közgazdász, aki megjegyezte, hogy ez a forgatókönyv valóban katartikus volna.

Nemcsak Magyarországon szabadult el a devizahitelezés

A magyarországi devizahitelezés elszabadulásáról elmondta: ez nagyon markáns példa a társadalmilag elfogadhatatlan banki működésre. Kifejtette: a hitelesek többsége nem tudhatott a devizahitelezés kockázatairól, többségük vélhetően életében nem látott egy frank/forint árfolyamgörbét. "De ez nem magyar sajátosság, hasonló gyakorlatra volt példa az Egyesült Királyságban is a 90-es években, amikor sokan vettek fel jenalapú kölcsönt" - mondta a közgazdász, aki kiemelte, hogy az ilyen bonyolultabb pénzügyi termékek csak szofisztikált hitelesekhez illőek.

(forrás: MTI)