Nick Beecroft közgazdász három lehetséges forgatókönyvet lát a világgazdasági folyamatok alakulására. Szerinte a legvalószínűbb, hogy a novemberi G20-csúcson az euróövezeti vezetők megállapodnak az adósságválság kezeléséhez szükséges radikális lépésekben. Jöhet azonban a "Válság 2.0" is, amikor összeomlanak a piacok, de előfordulhat a "japanizálódás" is, amikor a világgazdaság "élőhalottá" válna.

Az iparilag fejlett G20-as államok vezetőinek november eleji találkozóján alapvetően eldőlhet, hogy milyen irányban halad tovább a világgazdaság, de kedvező előjelnek tekinthető, hogy az euróövezeti vezetők, vélhetően amerikai és ázsiai politikusok figyelmeztetésére is hallgatva belátták, hogy milyen súlyos a helyzet - mondta Nick Beecroft, a Saxo Bank vezető piacelemzője az MTI-nek adott interjúban csütörtökön.

A Görögországnak korábban nyújtott hitelek akár ötven százalékát is el kell engedniük a bankoknak és nyugdíjalapoknak az euróövezet megmentése érdekében - állítja egy névtelen francia pénzügyi forrás. A görög válságban való magánbefektetői részvétel több uniós országban is vitatott, és az Európai Központi Bank sem támogatja.

Az európai bankoknak fel kell készülniük rá, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk Görögország és az euróövezet megmentéséhez - jelezte a francia pénzügyminisztérium csütörtökön.

A görög államkötvények lejárati idejének meghosszabbítását, a kamatfizetések mérséklését és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kapacitásainak bővítését is a válságkezelés elemei között látná a görög kormány.

A görög kormány olyan válságkezelést vár, amely túlmutat az euróövezeti vezetők július 21-i megállapodásában foglaltaknál és átfogóbb enyhítést kínál a görög államháztartás helyzetére - mondta Eliasz Moszialosz görög kormányszóvivő csütörtökön a Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közötti megbeszélés után.

Az euróövezeti tagállamokat képviselő eurócsoport vezetője a Handelsblatt című német gazdasági lapnak adott interjúban azt mondta, nem fordulhat elő, hogy a kormányok "egyszerűen csak odaadják a pénzt a bankoknak". Jean-Claude Juncker tízpontos tervet vázolt fel az euróövezeti válság megoldására.

Tíz pontból álló tervet javasol az euróövezeti válság megoldására Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsát - az eurócsoportot - vezető luxemburgi kormányfő, aki szerint egyebek között szükség van arra is, hogy a közpénzből megmentett bankok osztalékot fizessenek az adófizetőknek.

A szlovák kormány rendkívüli ülésén jóváhagyta Iveta Radicová miniszterelnök javaslatát, hogy az eurós mentőalap kibővítéséről szóló szavazást a parlamentben összekössék a kormányról szóló bizalmi szavazással. A szlovák kormány nehéz helyzetben van, a mentőalapot ugyanis csak az ellenzék támogatásával lehetne elfogadni, mert a koalíciós Szabadság és Szolidaritás nem vesz részt az esti szavazáson. Olyan forgatókönyv is lehetséges, ami szerint a kormány megbukik, de az uniós mentőalap kibővítését egy megismételt szavazás során elfogadja a parlament.

Az európai bankok megerősítéséről győzködi egymást Németország és Franciaország, a tét azonban sokkal inkább az lehet, hogyan készüljenek fel Görögország egyre elkerülhetetlenebb csődjére. A tárgyalások nehezen haladnak, az Európai Unió vezetőinek találkozóját egy héttel el is halasztották.

"Csak néhány hetük maradt az eurózóna vezetőinek arra, hogy elkerüljék a gazdasági katasztrófát" - mondta David Cameron brit miniszterelnök a Financial Times üzleti napilapnak adott, az újság hétfői számában megjelent interjúban.

Rendkívüli találkozón egyeztet vasárnap délután Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök. A héten egyre nőtt az aggodalom, hogy az európai bankok nem bírják az európai adósságválság jelentette nyomást, így feltőkésítésük egyre sürgetőbb. A két vezető ugyanakkor máshogy képzeli el ezt a folyamatot, ahogy abban sem értenek egyet, hozzányúljanak-e ebben a helyzetben a közös európai mentőalaphoz.

Berlinbe utazik vasárnap Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy Angela Merkel német kancellárral az eurózóna adósságválságáról egyeztessenek.

Olaszországot és Spanyolországot is leminősítette pénteken a Fitch Ratings, az egyre intenzívebbé váló euróövezeti adósságválság hatásaira hivatkozva.

A legnagyobb európai hitelminősítő péntek este Londonban bejelentette, hogy Olaszország hosszú futamidejű szuverén hazai és küladósságának osztályzatát az eddigi "AA mínusz"-ról egy fokozattal "A plusz"-ra rontotta, további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással.

Spanyolország hosszú távú államadós-besorolását a Fitch Ratings "AA plusz"-ról két fokozattal "AA mínusz"-ra változtatta, ugyancsak negatív kilátást érvényben hagyva az új - egyébként továbbra is magasan elsőrendű befektetői - osztályzaton.

Új európai pénzügyi hatóság felállítását javasolt ismét Soros György. A magyar származású üzletember úgy véli, amíg egy ilyen intézmény létrejön, az európai nagybankokat az Európai Központi Bank felügyelete alá kellene helyezni.

Három pontos tervvel állt elő Soros György az euróválság megoldására. A milliárdos amerikai befektető a Handelsblatt című német üzleti napilap csütörtöki számában megjelent írásában az euróválság megoldására három lépésre tett javaslatot.

Kritikus helyzetbe került a görög adósságválság miatt egy francia-belga bank, a krízis fejleményei miatt egész Európában esnek a bankpapírok. Nyugat-európai elemzők szerint a magyar kormány utóbbi időben tett bejelentései is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Magyarország egyre kockázatosabbnak számít a befektetők szemében.

Zuhanni kezdtek az európai tőzsdeindexek kedd délelőtt, elsősorban a banki részvényektől szabadultak a befektetők. Délután fél négy után a frankfurti DAX mutató 3,58, a párizsi CAC-40 index 2,86, a londoni FTSE-100 pedig 2,84 százalékos mínuszban volt.

Görögország  várhatóan csak novemberben kaphatja meg a támogatására kidolgozott 110 milliárd eurós hitelcsomag következő részletét - közölte Jean-Claude Juncker, az EU pénzügyminisztereit tömörítő csoport elnöke hétfő éjjel. Közben felröppent a hír, hogy a görög miniszterelnök a távozását fontolgatja, ezt azonban később cáfolta a hivatala.

További pénzügyi konszolidációs lépésekre szólították Görögországot az euróövezeti országok pénzügyminiszterei, miután Athén bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni az idei államháztartási hiánycélt.

Miután Párizsban találkozott Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel, Nicolas Sarkozy francia elnök azt mondta, tárgyalásuk során "megbizonyosodott" afelől, hogy Görögország eltökélt a pénzügyi segítség fejében vállalt kötelezettségei teljesítése iránt - jelentette internetes oldalán a Reuters hírügynökség.

Görögország hosszú hónapok óta az eurózóna országai által összeállított segélyalap hiteleire szorul, hogy elkerülhesse az államcsődöt.

Katasztrofális negyedévet hagyott maga mögött a New York-i tőzsde a pénteki kereskedési nappal. A három évvel ezelőtti krízis óta ez volt a leggyengébb három hónapos periódus.

Jelentős mínusszal zárt pénteken a New York-i értéktőzsde mindhárom fő mutatója. a A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 2,16 százalékkal 10 913,38 pontra esett, az S&P 500-as mutató 2,50 százalékkal 1131,42 pontra , a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 2,63 százalékkal 2415,40 pontra csökkent.

Az előzetes kételyek ellenére a német konzervatív és liberális koalíciós képviselők a szükséges számban sorakoztak fel a kibővített euróövezeti támogatási alap mögött a Bundestag csütörtöki szavazásán. Az uniós mentőcsomag elfogadása egyben azt is jelenti, hogy Angela Merkel az úgynevezett kancellári többséget is megtartotta.

Hatalmas többséggel - az ellenzéki képviselők támogatásával is - megszavazta a német Bundestag a kibővített euróövezeti támogatási alapot.

Példátlan, többrétegű krízissel néz szembe az Európai Unió, de képes rá, hogy önmaga oldja meg a problémáit - mondta szerdán, az Európai Parlamentben tartott beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Bejelentette, hogy az általa vezetett testület javaslatot tesz a pénzügyi tranzakciók megadóztatására.

Történetének legnagyobb kihívásával néz szembe jelenleg az Európai Unió, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint.

Európában egy újabb bankválság jelei láthatóak. Az európai bankok tőzsdei értéke szinte a felére esett az elmúlt másfél évben, a bankok hitelköltségei a duplájukra nőttek a nyáron, és egyre több kölcsönt vesznek fel az utolsó menedéknek számító Európai Központi Banktól, mert egymástól nehezebben kapnak. Ha a bankoknak nem megy, akkor a gazdaság is leáll.

Már nem egyszerűen a gazdaság lassulásától tartanak az euróválság hatásai miatt aggódó politikusok és gazdasági vezetők: az utóbbi hetekben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójától az amerikai pénzügyminiszterig számos vezető hívta fel a figyelmet az elsősorban európai bankokat fenyegető újabb válságra.