A Görögországnak korábban nyújtott hitelek akár ötven százalékát is el kell engedniük a bankoknak és nyugdíjalapoknak az euróövezet megmentése érdekében - állítja egy névtelen francia pénzügyi forrás. A görög válságban való magánbefektetői részvétel több uniós országban is vitatott, és az Európai Központi Bank sem támogatja.

Az európai bankoknak fel kell készülniük rá, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk Görögország és az euróövezet megmentéséhez - jelezte a francia pénzügyminisztérium csütörtökön.

Athén hitelezőinek a tervezettnél nagyobb adósságot kell elengedniük. A francia pénzügyminisztérium szerint magasabb lesz 21 százaléknál a leírás, (amit elengednek a hitelezők), mint amit a júliusi egyezség szerint a magánhitelezők görög kötvényeik esetében önkéntes alapon vállalhatnak. Egy magát megnevezni nem kívánó francia forrás pedig arról beszélt, hogy már az 50 százalékos leírásról tárgyalnak. A kérdésről feltehetően október 23-án döntenek az Európai Unió vezetői.

A magánbefektetői részvétel, illetve annak esetleges mértéke rendkívül vitatott az euróövezeten belül: több ország, így Németország is ragaszkodik ahhoz, hogy a magánbefektetők is vállaljanak részt a görög államadósság rendezésében. Az Európai Központi Bank (EKB) ugyanakkor rendre arra hívja fel a figyelmet, hogy ez hiteleseménynek minősülne, ami azt jelentené, hogy a frankfurti szervezet már nem fogadna el görög állampapírokat fedezetként, így a görög bankrendszer legfontosabb éltető likviditásforrásától esne el.

Az EKB októberi jelentésében kiemelte, hogy a magánbefektetői részvétel akár egy országban történő alkalmazása is komoly veszélyt jelentene az euróövezet egészének pénzügyi stabilitására nézve. Közvetlen negatív hatása az lenne, hogy jelentős terhet róna az adott ország bankrendszerének fizetőképességére, ami tovagyűrűző hatásaival más országok pénzintézeteit is fenyegetné.

(forrás: MTI)