Kritikus helyzetbe került a görög adósságválság miatt egy francia-belga bank, a krízis fejleményei miatt egész Európában esnek a bankpapírok. Nyugat-európai elemzők szerint a magyar kormány utóbbi időben tett bejelentései is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Magyarország egyre kockázatosabbnak számít a befektetők szemében.

Zuhanni kezdtek az európai tőzsdeindexek kedd délelőtt, elsősorban a banki részvényektől szabadultak a befektetők. Délután fél négy után a frankfurti DAX mutató 3,58, a párizsi CAC-40 index 2,86, a londoni FTSE-100 pedig 2,84 százalékos mínuszban volt. Veszített értékéből az euró is a főbb devizákkal szemben, a hitelbiztosítási árazás (CDS) pedig több bank és ország esetében megugrott.

Felfigyeltek Magyarországra

Ezen államok közé tartozik Magyarország is: a magyar cds-árazásról a Wall Street Journal amerikai üzleti lap válságblogja külön bejegyzésben számolt be. (A cds-tranzakciók árazása azt jelzi, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak az adóst.) A Markit adatszolgáltató szerint egy nap alatt 0,22 százalékponttal drágult a magyar államadósság visszafizetésére köthető biztosítás, ezzel 2009 márciusa nem látott szintre, 5,68 százalékra emelkedett.

A WSJ blogja idéz két elemzőt, akik szerint ez nem csak az eurózóna válságjelenségeire vezethető vissza. A dán Nordea Bank közgazdásza, Elizabeth Andrew konkrétumok említése nélkül azt mondta, a magyar kormány utóbbi hetekben bejelentett intézkedései miatt is tekintik a befektetők kockázatosabbnak az országot. A BNP Paribas francia bank által készített elemzés azt emelte ki, hogy a kormány hétfőn közölte, az állam átvállalná az önkormányzatok adósságait, és tárgyalást kezdene a bankokkal annak átütemezéséről. A BNP Paribas szerint emiatt emelkedik jobban a magyar cds-árazás a piaci átlagnál.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX ugyan kisebb mínuszt produkált a nyugat-európai börzéken látottnál (négy óra körül 1,6 százalék körüli volt a veszteség), az OTP árfolyama viszont majdnem 5 százalékkal forgott olcsóbban a hétfői záróárnál - immár a lélektani határnak számító 3000 forintos árszint alatt.

Pánik Európában

A nemzetközi fejlemények sem alakultak kedvezően. Azok után, hogy Görögország hétfőn elismerte, sem az idei, sem a jövő évre kitűzött - korábban már megemelt - hiánycélt nem fogja tudni tartani, az eurózóna vezetői jelezték, Görögország várhatóan csak novemberben kaphatja meg az esedékes, nyolcmilliárd eurós hitelrészletét, mely az államcsőd elkerüléséhez szükséges. Kedden Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter közölte, november közepéig van elég pénz a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. "Ha a görög adózók befizetik az adót, akkor nem késnek a bérek és a nyugdíjak" - mondta Venizelosz.

Szintén hozzájárult a rossz hangulathoz, hogy összeomlott a francia-belga Dexia bank árfolyama a brüsszeli tőzsde kedd reggeli kereskedésében. A görög adósságnak erősen kitett pénzintézet papírja már hétfőn is több mint tíz százalékot esett, kedden pedig csaknem negyven százalékot veszített az értékéből.

A Dexia igazgatótanácsa kedd hajnalig tartó rendkívüli ülést tartott, és felhatalmazta Pierre Mariani vezérigazgatót, hogy tegyen javaslatokat a szerkezeti gondok megoldására, mivel ezek már a pénzintézet működését veszélyeztetik. Didier Reynders belga pénzügyminiszter bejelentette, hogy a belga és a francia kormány kész intézkedéseket hozni, de előbb meg akarja ismerni a bank javaslatait. A Dexia a pénzügyi válság idején, 2008 októberében már kapott 6,4 milliárd euró tőkesegítséget a tulajdonos államoktól. Reynders a lehetséges megoldások között említette, hogy a bankot megszabadítják a veszteséget gerjesztő értékpapíroktól, amelyeket egy úgynevezett "rossz bankba" helyezik át.

A bank azért került nehéz helyzetbe, mert 3,8 milliárd euró értékű görög államkötvényt tart, kockázatos hitelállománya összességében 4,8 milliárd euró. Mindkettő meghaladja a bank hétfői, 2,5 milliárd eurós piaci tőkeértékét. Ha a kormányok nem nyúlnak a hóna alá, a Dexia lehet az első európai bank, amely áldozatul esik az adósságválságnak.

(forrás: MTI)